|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
Mit hozott 1990.
|
----------------
München, 1990. december 29. (SZER, Földközelben) - Rajki László:
Rohamosan közeleg Szilveszter, búcsúzóban az Ó-esztendő, hogy átadja helyét az újnak. Ez a számadások, a tervezgetések, a fogadkozások időszaka. Mit hozott 1990 ? Mit vártunk, reméltünk, mi valósult meg ezekből ? Hogyan alakul a tartozik- és a követel oldal, tesszük fel magunknak a kérdést a saját kis- vagy nagy családunk, közösségünk sorsát, helyzetét mérlegelve. Bevallom tavaly ilyenkor mégcsak álmodni mertem arról, hogy ilyen hatalmas politikai változások történnek egy év alatt kontinensünk illetve Magyarországon. Csupán reméltem, hogy 14 esztendő után idén először hazalátogathatok, személyesen is megtapasztalhatom az élet mindennapjait, ünnepeit, a múlt, jelen, jövő fény és árnyoldalait.
1990 a rendszerváltás esztendejeként vonul be történelmünkbe. Örök időkre megbukott a kommunizmus minden formája, négy és fél évtized után végre felszabadultunk az idegen elnyomás-, a diktatúra alól, kivonulóban a megszállók, visszanyertük függgetlenségünket, visszaindulhattunk az Európába vezető úton, és számos vonatkozásban hozzájárultunk ahhoz, hogy a békés forradalom kontinensünk egész keleti felét gyökeresen átalakíthassa.
Mindez nem kevés, de a nehézségek közepette hajlamosak vagyunk erről elfeledkezni, természetesnek venni azokat a pozitív tényeket, amelyekről tavaly még csak álmodoztunk, és igazolva sírva vígad a magyar a közmondásunk érvényét túlságosan elbúsulni, letörni az előttünk tornyosuló gondokon.
Tévedtünk amikor azt hittük, hogy a kommunizmus bukásával egy csapásra megoldódik minden problemánk. Rá kellett döbbennünk, hogy minden elképzelhetőnél súlyosabb gazdasági, szociális, erkölcsi örökséggel kell megbírkózni a nemzetnek. Az is világossá vált, hogy nincsenek csodák, a magyarságnak elsősorban önmagára építve szívós munkával, közös akarattal, áldozatvállalással kell megteremtenie az egyetlen lehetséges kiutat a szociális piacgazdaságot, gyermekeink, unokáink jövőjét. +++
1990. december 29., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|