Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Antall József miniszterelnökkel
--------------------------------------- London, 1990. október 11. (BBC, A világ minden tájáról) - Tudósítónk Békés Erzsébet a késő délutáni órákban interjút készített a magyar kormányfővel. - Miniszterelnök úr A Konzervatív Párt konferenciájának plenáris ülésén és azt megelőzően a "Konzervatívok Európáért" címmel rendezett találkozón a hallgatóság felállásssal köszöntötte önt és nagy tapssal. Így fejezte ki, hogy mennyire méltányolják azt a szerepet amelyet Magyarország betöltött a kelet-európai változásokban. Látogatásának első óráiban milyen élményeket szerzett erről a konferenciáról? - Természetesen egy konferencián mindig befolyásolja az embert, hogy milyen fogadtatásban részesül. Azt nyugodtan mondhatom, hogy Magyarország iránt rokonszenvet tapasztalhatunk és ez nemcsak személyemre szólt nyilvánvalóan. Ugyanígy a velem lévő magyar barátaimnak, elsősorban Surján László népjóléti miniszternek, aki mint a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke vett részt velem együtt a konferencián. Ez magában véve számunkra fontos volt, hogy az a kormánykoalíció, amelyik jelenleg kormányozza Magyarországot, az az európai pártokkal is szoros kapcsolatot építhessen ki. így mi az Európai Demokrata Unió keretében együtt vagyunk a kereszténydemokrata pártokkal, a néppártokkal, bizonyos konzervatív, illetve konzervatív-liberális pártokkal. Így a Brit Konzervatív Párttal egy európai szervezetbe is tartozunk. - Tegnap William Waldegrave külügyi államminiszter is megemlítette, hogy miközben a brit kormány nagyon szívesen működik együtt az új kelet-európai kormányzatokkal, pártként elsősorban a jobbközép pártokkal kíván majd kapcsolatra lépni. (folyt.) 1990. október 11., csütörtök
Vissza »

	- Antall interjú - 1. folyt.
Tudjuk, és ön is említette a mai üdvözletében, hogy idén már negyedszer találkozik a brit kormányfővel. Éppen a brit kormány volt az, amelyik igen hamar felvetette, hogy a kelet-európai országoknak biztosítani kellene azt a lehetőséget, hogy először társult tagként, majd teljes jogú tagként csatlakozhassanak az Európai Közösséghez. A mai találkozójukon Margaret Thatcherrel, a külügyminiszterrel, illetve a konzervatív párt elnökével mi hangzott el arról, hogy mi lehet a reménye Magyarországnak a közös piaci tagsággal kapcsolatban? - Erről az angol kormány, illetve az angol konzervatív párt valóban mindig támogatólag nyilatkozott. Azt szeretném ehhez hozzátenni, hogy mi a Közös Piaccal való kétoldalú társulási viszonyról előzőleg is folytattunk tárgyalásokat Brüsszelben. Itt azt hiszem, hogy a társulási státusz kérdésében nincs tulajdonképpen nézetkülönbség a brüsszeli végrehajtó bizottság, illetve az egyes kormányfők között. A társulást az olasz kormányfőtől a francia kormányfőig, illetve az angol kormányfőig egyaránt támogatják. Tulajdonképpen a mi társult tagságunk az 1992. január 1-jétől reálisnak tűnik. E különbség az egyes kormányok és pártok között abban van, hogy a teljes jogú tagságot milyen távlatban képzelik el. Általában 1995 után tekinthetjük ezt reálisnak. Nem kívánom most felsorolni, mert vannak olyan kormányok, amelyek ezt inkább az évtized végére képzelnék el. A brit kormánynak a Közös Piac felfogása alapján - amelyik sokkal nyitottabb, mint a többieké - feltehető, hogy ők támogatnák akár a mi 1995-ös tagságunkat. Tehát nekünk ezért is fontos, hogy mialatt tárgyalásokat folytattunk Brüsszelben valamennyi más kormányfővel, legyen egy olyan közvetlen támogatónk is, aki a gyorsítást támogatja. (folyt.) 1990. október 11., csütörtök
Vissza »

	- Antall interjú - 2. folyt.
- Miniszterelnök úr miben látja az ilyen kétoldalú kapcsolatfelvételnek a jelentőségét, hogy ön, mint kormányfő közvetlenül veszi fel a kapcsolatot ezekkel a pártokkal, illetve ezekkel a politikusokkal? - Úgy gondolom, hogy Magyarországnak legfontosabb, hogy jó képe legyen a világban, és ma a Magyarországról alkotott jó vélemény az feltétele annak, hogy Magyarországon beruházzanak, Magyarországgal szoros kapcsolatokat kívánjanak fenntartani mind gazdasági, mind politikai téren. A miniszterelnöknek megítélésem szerint az a feladata, hogy utat nyisson és jóindulatot szerezzen. Én valamennyi külföldi utamat afféle jószolgálati útnak tekintem, amikor az országot stabilnak tudom bemutatni, egy olyan stabil országnak, amelyiknek politikai rendszere megfelel az európai parlamentáris demokráciáknak és amelyiknek a fejlődése és útja egy piacgazdaság irányába bíztató. Ezért én ezt tekintem elsőrendűen a fő feladatomnak, hogy Magyarország iránt bizalmat ébresszek. Mind a kormányzat, mind a pártok koalíciójaként, és személy szerint is ezt igyekszem képviselni. - A BBC magyar adásainak munkatársai tisztában vannak azzal, hogy a rövid hullámú adások minősége ma már Európában nem elfogadható. Lengyelországban és most már Csehszlovákiában is biztosítanak helyi adáslehetőséget a BBC-nek és egy ilyen megoldásról szó esett Margaret Thatcher legutóbbi budapesti látogatásán is. Miben reménykedhetünk? - Úgy gondolom, hogy ezzel a parlament fog még foglalkozni, talán még ebben az esztendőben. Egyáltalán az egész frekvencia- moratórium kérdéséről még külön kell majd döntenünk. Jelenleg ebben a kérdésben Magyarországgal még nem tudjuk biztosítani a külföldi rádióknak illetve társaságoknak a megfelelő frekvenciákat. (folyt.) 1990. október 11., csütörtök
Vissza »

	- Antall interjú - 3. folyt.
Én azt hiszem, hogy itt szerepet játszik egyáltalán a magyar sajtótörvény meghozatala. Ezen kívül más szempontok is szerepet játszanak még: televízió, rádió, satöbbi, belső problémái. Azt hiszem, hogy erre a közeljövőben sor fog kerülni. Sajnos az egész kérdésben hátráltatja a döntéseket az, hogy elmaradt a magyarországi sajtó - és ebben nemcsak a nyomtatott sajtót értem - jogi rendezése az elmúlt időszakban. Ez már a kerekasztal-tárgyalásokon felvetődött 1989-ben. Akkor sem készült el és azóta is bizonyos értelemben belpolitikai csatározásoknak vált részévé. - Antall József magyar kormányfő nyilatkozott rádiónknak. +++ 1990. október 11., csütörtök
Vissza »