Rendszerváltás és az MTI

	Bűnözők kiutasítása
------------------- München, 1990. október 11. (SZER, Magyar híradó, Kasza László) - Közzétették a jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldiek ellen kezdeményezett rendőrségi akció első adatait. Ezek szerint 1200 személyt állítottak elő. Közülük 120-at kiutasítottak az országból. Egybehangzó vélemény szerint a rendőrség magatartása ellen nem merült fel kifogás. Az már csak feltételezés, de úgy gondolom megalapozott, hogy a lakosság döntő többsége egyetértett a rendőrségi akcióval. Új és örvendetes jelenség, hogy a társadalom annak tekinti a rendőrséget, aminek mindig is lennie kellett volna, érdekei képviselőjének. Az akció jogos volta mellett szükségtelen érvelni. Minden országnak joga, sőt kötelessége a törvényes keretek közé szorítani a területén tartózkodó külföldiek tevékenységét. Sőt szükséges is lehet a razzia, mert szervezett bandák helyezték át tevékenységüket - így a rendőrségi hír - Magyarországra. És ezzel be is fejezhetném eszemfuttatásomat, ha nem élne bennem valami szorongás az akció nyomán, aggodalom, hogy a kelleténél többekben erősödik meg az érzés: a bűnözés idegenek térfele Magyarországon, és ennek nyomán tovább erősödik egyfajta külföldi-ellenesség. Hogy a bűnözés nem idegen műfaj Magyarországon, mindenki világosan láthatja, aki fellapozza a statisztikai évkönyvet. Még akkor is, ha aránytalanul magas az utóbbi hónapokban lélekszámukhoz viszonyítva a külföldi bűnözők száma. Tudnunk kell, hogy a messze legtöbb törvénysértést itt született, felnőtt magyarok követik el. Így nem lehet kielégítő érv egyfajta külföldi-ellenesség alátámasztására a bűnözés. Ne feledjük, az előállított külföldiek közül minden tizediket utasítottak ki. Fordítva: tízből kilencen ártatlanok voltak. (folyt.) 1990. október 11., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Bűnözők kiutasítása - 1. folyt.
Tovább bonyolítva: ez az arány azoknál, akik ellen valami gyanú merült fel, tehát előállították őket. Nincs adat rá, de nyilván sokkal többnek vizsgálták meg, és találták rendbe a papírjait. vagyis a tisztességes külföldiek arányszáma jobb, nint az 1:10-hez. De amíg így érvelek, érzem hogy elbeszélek a lényeg mellett. A külföldi-ellenesség nem statisztikai adatokra, racionális érvekre alapul, hanem mindenekelőtt a közelmúlt tapasztalataira. Egy társadalom, amely most tudta meg, hogy a Kádár-rendszer az ő pénzén etette a nemzetközi terrorizmus hírhedt képviselőit, és nyújtott lehetőséget nekik arra, hogy Magyarországon pihenjék ki magukat két véres bevetés között, érthető ellenszenvvel nézik a külföldiek törvényellenes tevékenységét. Ehhez hozzájön, hogy érzelmeit most kifejezésre is juttathatja egy olyan korszak után, amikor az internacionalizmus nevében mindenkivel szolidárisnak kellett lennie, aki egy általa gyűlölt kommunista renszer érdekében lépett fel valahol a világ másik végén. Mindez magyarázza a nálunk egyre inkább hangosabbá váló külföldi-ellenességet. Hozzá a tudat, hogy a fenomén nagy nyugati demokráciákban is ismert, talán nem is tudnék hirtelen országot mondani, ahol kisebb, vagy nagyobb mértékben nem jelentkezik. De mégis. Nem furcsa, hogy - mint 10 évvel ezelőtt az infláció, most pontosan ez az idegen-gyűlölet, s csak ez gyűrűzik be hozzánk? Miért nem olyan nyugati értékek előtt nyitjuk ki a kaput Hegyeshalomnál, amelyek jobban illenek a manapság sokat idézett keresztény hagyományainkhoz, mint például a megértés, a szolidaritás, a felebaráti szeretet? Egy ország mint a miénk, amelynek annyi szülöttje él saját elhatározásból vaagy kényszerből idegenben, nem engedheti meg magának a külföldi-ellenességet, és az olyan akciókat, amelyek esetleg erősítik ezt az érzést a társadalomban. Ezért talán helyesebb lett volna egy olyan rendőrségi razzia, amely minden feketéző, minden valutázó, minden szervezett bűnszövetkezet ellen irányul, és nemcsak azokat veszi célba, akik ráadásul külföldiek is. +++ 1990. október 11., csütörtök
Vissza »