Rendszerváltás és az MTI

	A külföldi tőke Magyarországon
------------------------------ München, 1990. október 11. (SZER, Magyar híradó) - A nemrég Budapesten járt John Whitehead és pénzügyi szakemberek csoportja inkább csalódottan nyilatkozott a napokban a Journal of Commerce című amerikai lapnak, közben viszont a japánok pozitívan ítélik meg a helyzetet. Ahhoz, hogy a Suzuki-kooperáció létrejöhessen, a magyar kormány törvénymódosításra tesz javaslatot, és ez majd lehetővé teszi, hogy a vállalkozói nyereségadó-kedvezményt öt év helyett tíz évre kapja meg a Suzuki, de nemcsak ők, hanem a General Motors és a Ford számára is érvényes lesz ez. Ha ezt a törvényjavaslatot megszavazzák, ami igen valószínű, vajon - kérdezem Vadász János kollégámat - elegendő vonzóerő lesz-e ez a nyereségadó-kedvezmény egyéb külföldi beruházók számára is, vagy kellene valami több? - Szerintem nem lesz elegendő, mert itt azt kell látni, hogy a külföldi beruházók miért akarják annyira ezt a tíz éves nyereségadó-kedvezményt? Nem azért, mert ők valami kivételezett helyzetbe szeretnének kerülni, valami védett helyzetbe, versenytől mentes helyzetbe a hazai vállalkozókkal szemben, hanem azért, mert a magyar adórendszerben a nyereségadó kulcsa rendkívül magas, túl magas. Sokkal jobb lenne nekik is egy olyan rendszer, amely liberális, amely alacsony adókulcsokkal dolgozik mindenki számára, még akkor is, ha ezen belül nekik különösebb kedvezményük nincs a hazai vállalkozókkal szemben. Mert ők - szerintem - elsősorban azt nézik, hogy milyen gazdasági közegbe lépnek be, mennyire piacgazdaság az ahová belépnek, vagy ahol mérlegelik a belépést. Kikkel találkoznak, milyen potenciális vevőkkel, szállítókkal, magukhoz hasonló hazai vállalkozókkal, vagy pedig állami bürokratákkal. Ez rendkívül fontos. (folyt.) 1990. október 11., csütörtök
Vissza »

	- A külföldi tőke Magyarországon - 1. folyt.
Nagyon sok még a bürokratikus megkötés Magyarországon. Kiragadok egy jellegzetes példát és ez az, hogy a külföldiek ingatlantulajdont még mindig nem vásárolhatnak. Be kell érniük egy néhány évtizedes bérleti joggal és a kettő nem ugyanaz. Hogy ez milyen gyakorlati nehézségeket okoz? Tudniillik a legtöbb potenciális külföldi vállalkozó, ha be akar szállni Magyarországon, nem úgy közelíti meg a dolgot, ahogy ezt legtöbb hazai illetékes elképzeli. Ők úgy képzelik el általában - a hazaiak -, hogy megvesznek egy magyar állami vállalatot, így kezd a külföldi vállalkozni, így száll be Magyarországon. De a külföldiek általában nem ezt nézik, ők akarnak egy új vállalkozást alapítani. Ennek csak egyik, de nem feltétlenül összes eszköze az, hogy megvásárolnak egy állami vállalatot. Számukra a normális megközelítés az, hogy alapítanak egy újat, anélkül, hogy vásárolnának egy meglévőt. Tehát mi kell ehhez? Vásárolnak ingatlant, azon építenek egy üzemet, vagy átalakítják a rajta lévő üzemet, behozzák Nyugatról a gépeket, szerződtetik a hazai munkaerőt. Mindezek a mozzanatok - kezdve az ingatlan vásárlással -, amik az új vállalat alapításához szükségesek, ezek körül vannak bástyázva bürokratikus megkötésekkel és ezeket kellene egyszerűsíteni és részben felszámolni. +++ 1990. október 11., csütörtök
Vissza »