 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
 |
Az olasz kommunisták névváltoztatása
|
------------------------------------
München, 1990. október 11. (SZER, A mai nap) - Az olasz
kommunisták azzal a tervvel foglalkoznak, hogy megváltoztatják a
párt nevét és talán programját is. A részletekről római tudósítónk,
Bojtár István tájékoztatja hallgatóinkat.
- Most, hogy főtitkára, Achille Occhetto hivatalosan javasolta
az Olasz Kommunista Párt nevének megváltoztatását, az az észrevétel
ötlik fel elsőnek a megfigyelőben, hogy az a párt a szó szoros, de
még tág értelmében sem volt kommunista immár évtizedek óta.
Programja, politikai szerepe alapján szociáldemokrata pártnak
minősült, csak belső életében őrzött meg a legutolsó időkig bizonyos
kommunista elemeket, mint amilyen például az áramlat, vagy a
frakcióalakítás tilalma.
Mégis, majdnem egy esztendőnyi vajúdásába került hivatalosan is
előállni a névváltoztatás gondolatával, amely a párt egy részének,
harmadának vagy negyedének továbbra sem tetszik.
A nehézségek, amelyekkel szembe kellett nézni, zömmel érzelmi
természetűek. Nosztalgia, a ragaszkodás egy becses, sokak szemében
dícsőséges ereklyéhez, ahhoz, amely biztosította a párt különböző
eltérő voltát a többitől, még az azonos történelmi ideológiai
gyökérből kinőtt Szocialista és Szociáldemokrata Párttól is.
De volt, illetve van a ragaszkodásban politikai megfontolás,
helyesebben aggodalom is. Nevezetesen az, hogy a névvel együtt
leszakad a pártról az igazhitűek egy csoportja, s ez majd tovább
lobogtatja a sutbadobott zászlót. És valóban nincs is kizárva, hogy
az említett kisebbség előbb-utóbb erre az útra lép.
A kettő azonban nem terjeszthette volna hivatalosan elő a
javaslatot, ha nem tudná maga mögött pártja többségét, amely meg van
győződve róla, a pártnak gyökeresen szakítania kell a múlttal, mert
csak így oszlathatja el a vele szemben még fennálló nemzetközi és
hazai bizalmatlanságot, csak így válhatik hasznos tényezővé az olasz
politikai együttesben és csak így reménykedhet abban, hogy
megtarthatja egyáltalán nem lekicsinylendő erejét, amelynek
bizonysága, hogy a legutolsó választásokon az olaszok egynegyed
része még mindig rá szavazott. (folyt.)
1990. október 11., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|