 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
 |
Vagyonátadó bizottságok 2. rész
|
Más a helyzet azoknál a vagyonoknál, amelyeknek még csak
várományosai az önkormányzatok. Ide tartozik minden, amiről még nem
eldöntött, hogy a jövőben milyen tulajdoni formában fog hasznosulni.
Az önkormányzatok tulajdonában nem ezek alkotják a meghatározó
hányadot, de nem is lebecsülhető nagyságrendről van szó.
Az önkormányzatok tulajdoni listájának végére akkor kerül pont,
ha az úgynevezett kincstári vagyonról, a földtulajdonról szóló
törvények megszületnek. Az Országgyűlés döntése után tisztázható,
hogy például a különböző közművek létesítményei, berendezései, a
korábban nem tanácsi kezelésben lévő belterületi földek, valamint a
középületek közül konkrétan melyek maradnak az állam tulajdonában, és
melyeket kell átadni az önkormányzatoknak.
Alcím: Ha vita lesz...
Erre a feladatra hozza létre a kormány a megyei /fővárosi/
vagyonátadó bizottságokat. A vagyonátadás keretében a bizottságok
megállapítják az egyes önkormányzatokat megillető vagyonrészeket.
Döntenek arról, hogy a vagyon terhei milyen arányban szállnak át a
jogutód önkormányzatokra. Egyszóval rendezik az állam tulajdonából
az önkormányzatokhoz kerülő vagyon sorsát, feljogosítják az
önkormányzatokat a vagyonnal való rendelkezésre.
A 13 főből álló vagyonátadó bizottságok államigazgatási
szervként működnek. A bizottságok 11 tagját az érdekelt
miniszterekkel egyetértésben a kormány megbizásából a
belügyminiszter jelöli ki, s ő nevezi ki a bizottságok vezetőit és
helyetteseit.
Minden megyében és a fővárosban egy-egy bizottság fog működni. A
munka hatékonysága érdekében azonban a jogszabály módot ad rá, hogy
a bizottság hatáskörét három tagból álló csoportok gyakorolják.
Teljes ülést csak azokban az esetekben kell tartani, amikor az
önkormányzatok szélesebb körét érintő döntést hoznak. Például a több
település szükségletét kielégítő közüzemi vállalatok önkormányzati
tulajdonba adása során.
A bizottság döntéseit az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló törvény alapján hozza. Ellene államigazgatási
úton nincs helye jogorvoslatnak, vagyis fellebbezést nem lehet
benyújtani. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a bizottság határozata
felülbírálhatatlan volna. Mód van ugyanis arra, hogy a vagyonátadás
ügyében az önkormányzatok a bírósághoz forduljanak, s kérjék a
bizottság döntésének megváltoztatását. (folyt.)
1990. október 11., csütörtök 14:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|