Rendszerváltás és az MTI

	Országos szövetségbe tömörülnek a munkástanácsok (1. rész)
1990. július 14., szombat - Egységes munkástanács-mozgalom létrehozása - a különböző irányzatoknak a Munkástanácsok Országos Szövetségébe tömörítése - céljával országos tanácskozás kezdődött szombaton délelőtt Budapesten, a Körcsarnokban. A küldötteket, meghívottakat és érdeklődőket Dénes János országgyűlési képviselő, az MDF Munkásérdekvédelmi Tanácsa ügyvivője üdvözölte, méltatva a tanácskozás vállalkozásának jelentőségét. Rendkívül fontosnak tartja - mondotta -, hogy az ország jelenlegi viszonyai között, a demokrácia kiteljesedésének időszakában a magyar munkások a társadalmi-gazdasági átalakulásnak aktív résztvevői legyenek. A megnyitót követően az egyedileg és különböző módon szerveződött munkástanácsok képviselői mondtak beszédet. Somlay Lajos, a Munkástanácsok Országos Szövetségének és az Elektromos Művek Munkástanácsának elnöke a mozgalom kialakulásának nehézségeire és a továbblépés célszerű irányára utalva megállapította, hogy a mai helyzetben a magyar munkás jogfosztott, ezért hatékony és hiteles munkásérdekvédelemre van szükség. A különböző érdekek érvényesítésében nyílt, világos alkupozíciókat és egyenlő esélyeket kell biztosítani a munkásoknak is, hogy a társadalmi átalakulásnak ne vesztesei, hanem győztesei legyenek. Rácz Sándor, a Központi Munkástanács elnöke - a hallgatóság nagy tetszésnyilvánítása közepette - indulatosan és erőteljes hangerővel érvelt a munkásérdekvédelem, a munkás ember jogainak biztosítása mellett. Megállapította: a munka jogot formál arra, hogy a munkás tulajdont szerezzen. Kijelentése szerint az élet parancsolja a törvényt, s nem a jogászok. A felkészületlen, alkalmatlan gazdasági vezetőkkel nem szabad tovább vitatkozni. Felszólította a munkahelyi kollektívákat, hogy függesszék fel azoknak a vezetőknek a munkaviszonyát, akik ellenállnak a demokratizálódásnak. A politikai változás 1990-ben megtörtént, de a gazdasági rendszer még változatlan - mondta Bajtay József, az MDF Munkásérdekvédelmi Tanácsának ügyvivője. Kijelentette, hogy a volt elvtársak még vezetői pozíciókban vannak, s a leváltásukat csak a munkavállalói kollektívák, a munkások, a mérnökök és más alkalmazottak közösségei tudják megtenni. Megilleti őket az a jog, hogy beleszóljanak vezetőik kiválasztásába, továbbá biztosítani kell számukra azt is, hogy munkavállalói tulajdont szerezzenek. (folyt.köv.) 1990. július 14., szombat 18:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országos szövetségbe tömörülnek a munkástanácsok (2. rész)
A beszédeket követő, azokkal egyetértő, illetve vitatkozó hozzászólások után a Munkástanácsok Országos Szövetsége programnyilatkozat-tervezetének a vitájára került sor. A dokumentum leszögezi, hogy az egységbe tömörülés nem csökkentheti az egyes munkástanácsok autonómiáját. A szövetség kitűzött céljai között szerepel többek között a munkás- és alkalmazotti tulajdon biztosításáért, illetve megteremtéséért folytatott politikai, jogi és gazdasági küzdelem; segítségnyújtás a tsz-tagságnak és az állami gazdaságok munkavállalóinak valódi földtulajdon szerzéshez. Szenvedélyes, sőt szélsőséges megnyilvánulásokkal tarkított vita alakult ki a vezetők kiválasztásáról, végül is a nagy többség abban állapodott meg, hogy a szövetség harcol a vállalati, üzemi vezetők kiválasztásában való munkavállalói részvételi jogért, az állami vállalatok esetében pedig a kinevezés vétójogáért. A munkástanácsok küldöttei által hosszas vita után elfogadott programnyilatkozat azt is deklarálja, hogy a munkástanácsok a kormánytól, a pártoktól, a szakszervezetektől független szervezetek jogos önvédelmi harcukat egységes szervezetben folytatva lépnek fel - a független és legitim szakszervezetekkel együttműködve - a munkavállalók védelmében a munkáltatókkal és a kormánnyal szemben. A szövetség követeli a kormánytól, hogy szavatolja a munkástanácsok vezetőinek és tagjainak védelmét. Az országos tanácskozás az egész napra tervezett program befejezéseként, személyi kérdések tárgyalásába kezdett. A különböző munkástanácsok irányzatainak küldöttei között ekkor kitört a háborúság. A civódás, a személyeskedő hangvételű felszólalások miatt válságossá vált helyzetben a tanácskozást levezető elnök a megoldás reményében zárt ülést rendelt el, s a sajtó munkatársait is kiutasították a teremből. (folyt.kövt.) 1990. július 14., szombat 18:31
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Országos szövetségbe tömörülnek a munkástanácsok (3. rész)
A nyilvánosságra hozott választási eredmények szerint a küldöttek ideiglenes jelleggel, két hónapra szóló megbizatással a következőket választották meg: Bajtay Józsefet, Czakó Ignácot és Steer Ferencet társelnököknek; Somlay Lajost elnök-szóvivőnek; Rácz Sándort - távollétében, ugyanis előzőleg elhagyta a termet - a munkavállalók szószólójának (ombudsmannak). A tisztségviselők munkáját 15 tagú - irányzatonként öt-öt tagból álló - ügyvivőtestület segíti. A Munkástanácsok Országos Szövetesége szóvivőjének megválasztott Palkovics Imre (MDF), országgyűlési képviselő, a Herendi Porcelángyár munkástanácsának elnöke kérédésre válaszolva határozottan visszautasította azt a többek által megfogalmazott véleményt, mely szerint az MDF-nek a tanácskozás befejezésével sikerült elvi befolyás alá vonni a munkástanácsokat. (MTI) 1990. július 14., szombat 20:17
Vissza »