Rendszerváltás és az MTI

	,,Fegyelmezett,, szavazás a Gazdasági Bizottságban (1. rész)
1990. június 27., szerda - Jó háromnegyed órás késéssel kezdődött a Gazdasági Bizottság szerdai ülése, ugyanis a bizottsági tagok egy része, sőt maga az elnök is beszorult a Parlament liftjébe, onnan csak jóval később szabadultak ki, így az ülésen nem vettek részt. A bizottság napirendjén ezúttal másodízben szerepelt az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és haszonosításáról szóló törvénymódosító javaslat, de ezúttal érdemben is megtárgyalhatták azt, ugyanis az ülésen megjelentek a javaslatot előterjesztő kormány képviselői is. A törvénymódosító javaslat egyik lényeges pontja, hogy az Állami Vagyonügynökséget ne a Parlament, hanem a kormány felügyelje. Másik fontos eltérés az eredeti törvényhez képest, hogy a javaslat a vagyonügynökség hatáskörébe helyezné - néhány kivétellel - a tanácsi vállalatokat is. Kecskés László igazságügyminisztériumi államtitkár-helyettes indoklásként azt hozta fel egyebek között, hogy a gazdaságpolitikai célok realizálásához a kormánynak az eddiginél szélesebb hatáskörre van szüksége. Auth Henrik ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár elsősorban azt húzta alá, hogy a kormányprogram kulcsfontosságú eleme a privatizáció. A tervezett megoldás nagyobb mozgásteret biztosít a kormánynak elképzelései végrehajtásában. Az a példa nélkül álló privatizációs folyamat, amely Magyarországon végbemegy, feltétlenül megköveteli, hogy a kormány operatív módon is beavatkozzék egy-egy konkrét privatizációs ügy lebonyolításába. A vitában többen is hangoztatták, hogy a Parlamentnek továbbra is ellenőrző szerepet kell betöltenie a privatizációs tevékenység felett. Eltérő javaslatok hangzottak el arról, hogy a Vagyonügynökség munkájáról maga a szervezet vagy pedig a kormány számoljon be a Parlamentnek, esetleg az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságának - amint azt ugyanez a bizottság írásban javasolta. Néhányan úgy vélték: azzal, hogy a tanácsi vállalatok is a vagyonügynökség hatáskörébe kerülnek, jelentősen csorbulhat az önkormányzatok önállósága. Több órás vita után került sor a határozathozatalra. Elsőként a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság javaslatáról szavaztak a képviselők, s a vélemények meglehetősen megoszlottak. Ekkor precedens nélküli eset következett: Diczházy Bertalan kormánytisztviselő, aki korábban az MDF pénzügyi szakértőjeként volt ismert, szünetet kért, hogy szót válthasson a kormánypárti képviselőkkel. (folyt.köv.) 1990. június 27., szerda 16:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	,,Fegyelmezett,, szavazás a Gazdasági Bizottságban (2. rész)
A kérést megdöbbenés és értetlenség fogadta, az ellenzéki és a független képviselők közül többen is fontolgatták, hogy vissza sem térnek az ülésterembe. Végülis ettől elálltak, ám kérték jegyzőkönyvben rögzíteni tiltakozásukat, és felszólították az ülést vezető Lakos Lászlót (MSZP), hogy az esetet terjessze a Parlament Házbizottsága elé állásfoglalásra. Úgy tűnt, az ,,egyeztetés,, hatásosnak bizonyult, mert a technikai szünetet követően kísértetiesen egyforma szavazási eredmények születtek: a kormánypárti képviselők 9:7 arányban valamennyi módosító indítványt leszavaztak. Ezt azt jelentette, hogy a bizottság végülis a kormány eredeti törvénymódosító javaslatával értett egyet. (MTI) 1990. június 27., szerda 16:30
Vissza »