|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
Lengyel ,,sztrájklevél,, (1.rész)
|
Varsó, 1990. május 27. vasárnap (MTI-Panoráma) - Szinte az
egész lengyel tengermellék, azon belül a legfőbb balti-tengeri
kikötők forgalmát is megbénította a lassan két hete tartó és egyre
szélesedő lengyel vasutassztrájk, amely valamennyi résztvevő
szándéka ellenére mindinkább politikai üggyé, az egész országot
destabilizációval fegyegető problémává növi ki magát a közigazgatási
választások előestéjén.
A nem egy helyen éhségsztrájkot is folytató vasutasok elkeseredett tiltakozó akcióját csaknem valamennyi lengyel politikai erő, de a határokon túli politikai tényezők is a Mazowiecki-kormányhoz intézett első komoly figyelmeztetésnek tekintik: nincs minden rendben a szigorú gazdasági program körül, fogytán a lakosság eddigi, elismerésre méltó türelme.
A kormány - még az előző rendszerből ismert érveket felmelegítve - háromszor is nemet mond. ,,Nem,, politikailag, mert a sztrájk a szakszervezeti struktúrákon kívül, a törvényes eljárásokat be nem tartva tört ki, tehát illegális. (A kormány szóvivője szerint korábban, a totalitárius rendszerben helyén való volt ez a tiltakozási forma, de ma a demokratikus Lengyelországban megengedhetetlen) ,,Nem,, közgazdasági szempontból, mert a követelések teljesítése a gazdasági programot ásná alá, az infláció újjáéledését okozná. (Ez sem különbözik a korábbi kormányok érvelésétől) ,,Nem,, a demokrácia védelmében, mert a törvénytelen és a kormány által ,,zsarolásnak,, minősített módszerek nem tartoznak a demokratikus országok gyakorlatához - ez is ismerős (folyt.)
1990. május 27., vasárnap 14:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Lengyel ,,sztrájklevél,, (2.rész)
|
A probléma lényege azonban nem ez. A vasutas-sztrájk nem egyszerűen a kegyetlenül neoliberális lengyel gazdasági program megvalósításának társadalmi, szociális nehézségeire hívja fel a figyelmet, hanem a jelenlegi lengyel politikai felállás tarthatatlan jellegére. A vasutasok nem ,,antidemokratikus,, ,,kormány ellenes,, nézeteik miatt indítottak sztrájkot a létező - a vasútnál például négy - szakszervezeti struktúra megkerülésével, megint törvénytelenül, hanem azért, mert a létező szakszervezetek, azok élén mindjárt maga a Szolidaritás nem volt képes az intézményesített szakszervezeti keretek között hatékonyan a vasutasok érdekében fellépni. Ez viszont nem véletlen egy olyan, magát szakszervezetnek nevező tömörülés esetében, amely egyben a kormánypárt szerepét is kénytelen felvállalni, sőt a pártnál is több: össznemzeti mozgalom akar lenni.
Nem meglepő tehát, hogy a Szolidaritás ellenlábasa, a közel 7 milliós szakszervezeti mozgalom, az OPZZ - némi habozás után - csütörtökön már a sztrájkok élére állt és a kormánnyal - mégiscsak - megkezdett tárgyalásokon már a sztrájkolók hivatalos képviselőjeként lép fel. Ez viszont a bérsztrájkok ,,politizálódásának,, exkalációját vetíti előre, hiszen a két szakszervezeti tömörülés mégcsak beszélő viszonyban sincs egymással. Sőt az sem kizárt, hogy a Szolidaritásnak saját érdekében ,,át kell állnia,, a kormány oldaláról a sztrájkolók oldalára.
A legnehezebb helyzetben a Szolidaritás van. Egyre sürgetőbb a kegyetlen döntés: szakszervezetként, vagy kormánypártként tovább? A kormány és a sztrájkolók kényszerpályára kerültek. Arcvesztés nélkül egyik fél sem hátrálhat meg. A zsákutcából bármelyik fél veresége nélkül csak igen okos, megfontolt kompromisszumon keresztül van kiút. A sztrájkokban és a legkülönfélébb gazdasági reformokban járatos lengyelek tudják: egy gazdasági reformot meghidetni sokkal könnyebb, mint következetesen végrehajtani. Mint ahogy a sztrájkokat kirobbantani is egyszerűbb, mint azokat tisztességgel abbahagyni.+++
Zsebesi Zsolt (Varsó), MTI-Panoráma
1990. május 27., vasárnap 14:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|