 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Választás ,90 főcím: A második forduló tétje
alcím: Írta: dr. Schmidt Péter, egyetemi tanár
|
A magyar központi képviseleti szerv, az országgyűlés a politikai
pluralizmus, a többpártrendszerű politikai struktúra alapján
jelentős változásokon megy át. Az egypártrendszer megszűnésével a
parlament lesz az az állami fórum, ahol a pártok, a különböző
politikai mozgalmak megjelenhetnek, tehát az országgyűlés a
társadalom politikai struktúrájának lesz kifejezője, a képviselt
politikai pártok képviseletévé válik.
Az a válazstási rendszer, amelynek bonyolultságát már nagyon
sokan megállapították, vagy bírálták, ezeknek az igényeknek kíván
eleget tenni. Bonyolultsága az 1989. év végi politikai struktúra
bonyolultságának volt a kifejezője. A törvény kialakulásakor a
különböző politikai szrevezetek és választási szakemberek úgy
ítélték meg, hogy adott feltételek között A VÁLASZTÁSOKNAK KÉT
KÖVETELMÉNYNEK KELL MEGFELELNIE.
Egyrészt lehetővé kell tenni, hogy a pártok a választások során
megmutatkozó befolyásuk, támogatottságuk mértékét bizonyítani tudják
és a szavazatok számának megfelelően arányosan jussanak be a
parlamentbe. Az arányosság azt jelenti, hogy a kapott szavazatok
százalékarányában részesedjenek a képviselő helyekből. Mindezeket a
megyei pártlajstromokra történő szavazással vélte elérni.
A másik az a tradícióból eredő igény volt, hogy viszonylag kis
választókerületek egyéni képviselőt kapjanak. Ezt a lehetőséget az
egyéni választókerületek szolgálják. A vita itt főleg abban volt és
van, hogy a lajstromokon megválasztandó 210 mandátum miatt, legalább
is a múlthoz képest, túlzottan nagy egyéni választókerületek jöttek
létre.
A kétféle rendszer egyidejű létét a törvény úgy oldotta meg,
hogy minden választópolgárnak két szavazatot adott: egyet a megyei
pártlajstromokra, egyet az egyéni választókerületek jelöltjei
közötti választásra.
alc. Az első forduló tényei
1./ A megyei lajstromos választások március 25-én lezárultak.
Miután minden megyében a választójogosultak több mint a fele
megjelent, VÁLASZTÁSOKAT SEHOL SEM KELL MEGISMÉTELNI. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|