Rendszerváltás és az MTI

	A romániai menekültek lehetőségei
--------------------------------- München, 1989. november 18. (SZER, Világhíradó) - Ara Kovács Attila fest reális képet a romániai menekültek lehetőségeiről. - Akármerre járjon is az ember a magyar-román határszakaszon, mindenütt azt mondják neki, hogy menekültek áradata még az hidegebbre váltó időjárás ellenére sem csökken. Közel 200-an lépték át a határt a múlt héten is. Ami viszont igen figyelemreméltó és elgondolkodtató: döntő többségük immáron nem magyar, hanem román nemzetiségű. Természetesen sokan igen különféle szempontokból igyekeztek magyarázni e fordulatot. Azon alighanem a legreálisabb: a külföldi román nyelvű rádióadások közvetett hatását látni a tényben -, mely adások igen kedvező, ideális képet festenek a magyarországi fejleményekről, mintegy szembeállítva azokat a románai, egyre romló és egyre kilátástalanabb helyzettel. Az erdélyi magyarság viszont a magyarországi hivatalos hírforrásokból éppúgy, miként a nyugati magyar nyelvű információk alapján, sokkal árnyaltabb képet kap az itteni helyzetről, és az ellentmondások ismeretében módja van felmérni a nehézségek valódi nagyságát is. E nehézségek pedig a Menekültügyi Főbiztosság budapesti irodájának októberi megnyitásával közel sem oldódtak meg. Bizonyos szempontból még halmozódtak is, minthogy a féllegális, de eddig tolerált Nyugatra távozást ezt követően már egyetlen úgynevezett harmadik ország sem tűri. Így aztán igen csak indokoltnak mondható a magyar hivatalos szervek azon döntése, amely - a választást persze a menekültekre bízva -, kettős elbánást ajánl fel minden ideérkezőnek. Azok számára, akik úgy gondolják, hogy Magyarországon telepednek le, egyszerűsített, adminisztratív formában garantálják ezt a lehetőséget - megkerülve minden egyéb procedúrát, mely menekültté nyilvánításukkal együtt járna. (folyt.) 1989. november 18., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A menekültek lehetőségei - 1. folyt.
Indokolja ezt az eljárást az is, hogy a politikai menekült-státuszt valójában egyikük sem tudná az igényelt kritériumoknak megfelelően bizonyítani. Viszont azok, akik valódi politikai üldöztetést szenvedtek el Romániában - illetve akik úgy döntenek, hogy nem telepednek le Magyarországon - azok minden további nélkül kérésre menedékjogot kapnak, és felkerülnek arra a várakozó listára, melyet a genfi konvenció értelmében a továbbvándorlókról összeállítanak. A szóban forgó eljárás persze korántsem ilyen egyszerű. Úgyanis mindezt megelőzi egy szelekciós eljárás, mely már a határövezetben - alkalmasint a menekülttáborokban - megtörténik, és melynek keretében döntenek arról, hogy beengedik-e a menekültet az országba vagy sem. Az utóbbi időben - néhány esettől eltekintve - ez az eljárás többnyire formális. Nagyobb problémát okoz viszont a menekültstátusz elnyerése után a továbbvándorlás. Az erdélyi németeket az NSZK természetesen azonnal befogadja. A román nemzetiségűeknek családi, vagy politikai kapcsolatok nélkül úgyszólván reménytelen a helyzetük. Így meg kell elégedniük azzal , hogy - az egyre szűkösebb magyarországi lehetőségekkel élve - itt próbáljanak valamivel általában ideiglenes egzisztenciát teremteni -, ami megintcsak nem kínál semmilyen valódi megoldást. +++ 1989. november 18., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »