 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
 |
- Szőcs Géza tapasztalatai - 5. folyt.
|
- Azt gondolom, hogy szét kell bontani nagyon óvatosan itt az
egyes összefonódott fogalmakat, hogy az írók és az irodalom szerepe.
1956-ban kétségkívül - az eszmei előkészítésében ennek a
forradalomnak és szabadságharcnak - az irodalomnak óriási szerepe
volt. Nem állítanám, hogy a mai csendes, vértelen akár folyamatnak
nevezhetnénk - mert én nem értek egyet azzal, hogy ez a folyamat
forradalom lenne -, maradjunk annál, hogy ennek a mai erjedésnek a
megindítói szerintem ugyancsak az írók voltak.
Lehet, hogy nem olyan nyilvánvaló, nem olyan látványos a
szereplésük, nem nyílt most alkalom arra, hogy a "Talpra magyar
"-t
el lehessen szavalni egy múzeum lépcsőjén, és nem nyílt arra sem
mód, hogy egy évekig kéziratként fiókban tartott "Egy mondat a
zsarnokságról" előkerüljön. És ezért kevésbé látványos. De azt kell
mondanom, hogy az írók megfeleltek annak a ki sem mondott
várakozásnak, amelyet a társadalom az írói társadalommal szemben
megfogalmazhat.
Nagyon érdekes viszont az, hogy az irodalom kétségkívül mintha
eltünt volna Magyarországról. Még az az irodalom is, amelyben a
leképeződését kereshetnénk a politikai folyamatoknak.
- Az ismereteim valószínűleg hiányosak a mai magyar irodalomról,
de valahogy nem fedeztem fel még sehol semmiféle jelentős irodalmi
művet, amelynek a témája pontosan ez, a mai átalakulás lenne, a
legfontosabb, legizgalmasabb téma, ami egyáltalán lehetséges.
- Igen. Értem, hogy miért nem született jelentős regény vagy
dráma ezzel kapcsolatban - leszámítva a publicisztikát, a hírlapi
műfajokat - nem született olyan irodalmi mű, amely egyrészt
nyilvánvalóan ebből keletkezett volna, másfelől hordozná ezt a maga
tükrében. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|