 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. július 13., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg Robert Hawke ausztrál miniszterelnök magyarországi tárgyalásairól.
A kormány megvitatta az 1990-92 közötti időszak
gazdaságpolitikai elképzeléseit, az inflációellenes lépéseket. A
Minisztertanács gazdasági deregulációs kormányprogramot fogadott el.
A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a haditechnikai termékek
értékesítésének csökkentéséből adódó ipari feszültségekről, s azok
feloldásának lehetőségeiről.
A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak az 1981. évi polgári
repülésről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A változtatás a
belföldi polgári repülés lehetőségeit növeli.
A Minisztertanács döntött a kormányfői rezidencia létrehozásáról
és javaslatot tett a leendő köztársasági elnök rezidenciájának
létrehozására. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 18:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
1989. július 13., csütörtök - Még tartott a kormány ülése, amikor Bajnok Zsolt, a Minisztertanács megbízott szóvivője megnyitotta a szokásos tájékoztatót. Ezen először Kovács László külügyminisztériumi államtitkár számolt be Bush amerikai elnök csütörtök reggel befejeződött magyarországi látogatásáról, jóllehet, e látogatás mérlegének megvonása nem szerepelt a Minisztertanács ülésének napirendjén.
Kovács László elöljáróban hangsúlyozta: értékelése a látogatás
magyar szóvivőjének előzetes véleménye, hiszen a kialakult
gyakorlatnak megfelelően a Minisztertanács elé jelentés kerül majd
Bush elnök látogatásáról, s ennek jóváhagyása tekinthető majd
hivatalos értékelésnek. Az államtitkár leszögezte: az amerikai elnök
látogatásának eredménye pontosan megfelelt várakozásainknak, amelyek
között nem szerepelt sem nagy összegű hitel, sem valamiféle
pénzsegély amerikai részről. A látogatás ténye már önmagában is
jelentős, és ehhez járul még, hogy az amerikai elnök budapesti
megnyilatkozásai politikai, erkölcsi támogatást nyújtottak a
magyarországi reformokhoz - mutatott rá Kovács László, hozzátéve,
azokhoz a reformokhoz, amelyeket az MSZMP kezdeményezett, és
amelynek élén ez a párt áll. Fontosnak minősítette, hogy az amerikai
elnököt a magyar vezetők nagyon alaposan tájékoztatták a
magyarországi folyamatokról, a politikai és gazdasági
reformlépésekről. Úgy vélekedett, hogy e tájékoztatások révén Bush
jobban érti helyzetünket, a magyar vezetők szándékait és
törekvéseit.
A külügyminisztériumi államtitkár szerint a látogatás konkrét
eredménye, hogy kedvezőbb feltételek teremtődtek a magyar-amerikai
kapcsolatok fejlesztéséhez, hiszen egyrészt megoldódtak, vagy
legalábbis a megoldás irányába mozdultak el a régóta
tárgyalóasztalon lévő, és megítélésünk szerint jogos magyar igények.
Ezzel kapcsolatban utalt Bush elnöknek a Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetemen tett bejelentéseire, amelyben az
amerikai elnök egyebek közt kilátásba helyezte a legnagyobb
kedvezmény elvének öt évre történő megadását, az amerikai
Tengerentúli Magánberuházásokat Biztosító Társaság (OPIC)
működésének kiterjesztését Magyarországra, valamint
vámpreferenciális előnyöket magyar árukra. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 19:33
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Kovács László elmondta: két további magyar igény is szerepelt a
tárgyalások témái között. Az egyik a technológia-átadás könnyítése,
a másik pedig a nyugati parton magyar képviselet megnyitása. Ez a
magyar elképzelések szerint vagy olyan konzulátus lenne, amely
kereskedelemfejlesztő tevékenységet is folytathat, vagy olyan
kereskedelmi képviselet, amely konzuli teendőket is elláthat. Ezekre
a felvetésekre az amerikai vezetők úgy reagáltak, hogy dolgozzuk ki
részletesen javaslatainkat, és ősszel, az ENSZ-közgyűlés alkalmával,
amikor minden bizonnyal sor kerül a két ország külügyminisztereinek
újabb találkozójára, térjenek vissza rájuk.
Az államtitkár szerint jelentős volt a látogatás abból a
szempontból is, hogy ösztönzően hatott az amerikai működőtőke
magyarországi befektetésére. Ezt bizonyítja, hogy Bush látogatása
előtt, illetve alatt is több új magyar-amerikai vegyesvállalat
alapításáról kötöttek megállapodást.
Végezetül leszögezte: a következő napok döntik majd el, hogy
igazolódik-e várakozásunk Bush látogatásával kapcsolatban. Az
amerikai elnök ugyanis a tárgyalások során úgy fogalmazott, hogy a
hét vezető tőkés ország párizsi csúcsértekezletén beszámol
lengyelországi és magyarországi látogatásának tapasztalatairól, s
ösztönözni fogja a csúcs többi résztvevőjét: nyújtsanak összehangolt
segítséget Lengyelországnak és Magyarországnak. A francia fővárosban
dől el, hogy mennyire hat majd az amerikai elnök kezdeményezése a
másik hat országra.
Kovács László ezt követően kérdésekre válaszolt. Az egyik
újságíró arról tudakozódott: mi a véleménye az államtitkárnak arról,
miszerint nem volt elég igazi ötletünk a magyar-amerikai
vegyesvállalati együttműködés kiterjesztésére. Ezzel kapcsolatban
idézte a Magyar Kereskedelmi Kamara egyik illetékesének
nyilatkozatát a csütörtöki Esti Hírlapból.
Az államtitkár válaszában rámutatott, hogy nem az ötletek száma
a lényeg, hanem életrevalóságuk. Kifejtette: a vegyesvállalatokkal
kapcsolatban inkább abban látja a problémát, hogy sokszor nem
reagálunk elég gyorsan az ilyen megkeresésekre, sőt, olykor válasz
nélkül hagyjuk őket, másrészt pedig a mindkét oldalon meglévő
szándékok gyakorlati megvalósítása is hosszú időt igényel. Lényeges
ugyan, hogy Magyarország nemzetközi presztizse a reformfolyamat
eredményeként nőtt, ez azonban a vállalkozók befektetési szándékát
csak nagyon áttételesen befolyásolja, mert őket főként az érdekli:
jövedelmező-e a befektetés, megvannak-e a viszonylag zökkenőmentes
alapítás feltételei - mutatott rá Kovács László. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 19:37
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A Magyar Rádió munkatársa megkérdezte: van-e valamilyen
összefüggés a Radio Bridge kísérleti adásának megkezdése és az
amerikai elnök látogatása között.
Az államtitkár elmondta: a Radio Bridge megalapítása összefügg
Bush elnök látogatásával. A javaslat amerikai részről érkezett, de
mi nem zárkóztunk el előle, mert úgy gondoljuk, hogy megfelel
törekvéseinknek. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy jelentősen
növekszik az angol nyelvet beszélő turisták száma Magyarországon.
Kovács László válaszát kiegészítette azzal, hogy a Postához, a
Minisztertanács Hivatalához és más szervekhez az utóbbi időben
érkeznek kérelmek magánrádiók és -televíziók alapítására. Ugyanakkor
nagyon komoly gond, hogy frekvenciaállományunk behatárolt és szűkös
nemzeti érték, amely meglehetősen telített. Így csak nagyon
körültekintően lehet gazdálkodni vele. Épp ezért az előzetes
konzultációkon az alternatív szervezetektől kezdve a szakembereken
át a kormányzati szervek képviselőiig teljes volt az egyetértés
abban, hogy amíg nem születik meg az új tájékoztatási törvény, ne
kerüljön sor magánrádiók és -televíziók alapítására. Természetesen e
törvény elfogadása a jogalkotás ütemétől függ. Épp ezért az
illetékes szervek azt tervezik, hogy rövidesen moratóriumot
jelentenek be a frekvenciasáv felosztására. Ez a moratórium
természetesen megszűnik a frekvenciahelyzet áttekintése és az
alapítási igények pontos felmémrése után.
Ezután Bajnok Zsolt szólt a Minisztertanács ülése előtt
elterjedt híresztelésekről, amelyek szerint a kormányülésen a
lakosságot érintő egyes devizakérdések is napirenden szerepelnek. A
híresztelések igazak - mondotta, majd Békesi László pénzügyminiszter
rövid tájékoztatást adott az előterjesztésről, illetve a kormány
döntéséről.
Mindenekelőtt bejelentette: pénteken délelőtt a részletekről
sajtótájékoztatót tartanak a Pénzügyminisztériumban. A most hozott
döntés célja: megteremteni az ösztönzést és a jogi feltételeket
ahhoz, hogy a lakoksság kezében lévő devizák lehetőleg ne
illegálisan, hanem legálisan, devizaszámlákon elhelyezhetők
legyenek. Ez a lakosságnak is, az országnak is érdeke. Eddig több,
kompromisszumokkal terhelt félmegoldás és kísérlet született, ami
igazán nem hozott eredményeket. Ezért a kormány most elhatározta:
megszünteti az egymástól elkülönített, jogcímeiben, felhasználási
lehetőségeiben is megkülönböztetett lakossági devizaszámlákat, így a
deviza- és utazási számlák közti különbséget, és szeptember 1-jével
egyfajta devizaszámlát rendszeresít. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
Erre a devizaszámlára minden magyar állampolgár szeptember
1-jétől mindenféle szankció nélkül valamennyi kezében lévő devizát
elhelyezheti; a pénz eredetét nem vizsgálják. Egyben mindenfajta
forintra való átváltási kötelezettség megszűnik. Mindez
természetesen a jogdíjakra is vonatkozik.
A Magyar Nemzeti Bank saját hatáskörében, ösztönző kamatokat
állapít majd meg a devizaszámlán tartott lakossági devizák után.
Ennek a mértéke a mindenkori bankkurzusnak megfelelően alakul, a
kamat mértékére konkrét számadatokat e pillanatban még nem lehet
mondani.
A pénzügyminiszter ezután arról szólt, hogy a kormány
foglalkozott az idegenforgalom devizaegyenlegével is, amely a
növekvő bevételek mellett rendkívül rosszul alakul. Elsősorban
azért, mert ugrásszerűen megnövekedett a lakosság devizavásárláse,
ami természetes. Elkerülhetetlen, hogy e téren rövid időn belül
olyan megoldások szülessenek, amelyek a fizetési mérlegre is hatást
gyakorolnak. A kormány a kérdésben még nem döntött, de a
közeljövőben teljeskörűen áttekinti az illetékesekkel együtt
lakossági devizagazdálkodás szabályait, és a megoldásokra javaslatot
tesz. A szeptember 1-jétől érvényes liberalizált és ösztönző
lépéseket ez nem befolyásolja, s később sem teszi azokat kétségessé.
A lakossági importbeszerzések körében a gépkocsiimport esetében
ma különbség van a kereskedelmi forgalomban behozott gépkocsik,
illetve az egyéni importban behozott gépkocsik vámfeltételei,
illetőleg általános forgalmiadó-fizetési feltételei között -
folytatta Békesi László. Arról van szó, hogy a magánimportban
kedvezményes vámtarifák érvényesülnek a kereskedelmi importhoz
képest, ahol a 25 százalékos ÁFA-t meg kell fizetni. A két import
közötti különbség kiegyenlítése közgazdasági szempontból
megalapozott, s elkerülhetetlen. Ugyanakkor egy kiragadott
termékkörben, mint amilyen a gépkocsi, nem célszerű egyedi megoldást
alkalmazni, ezért a kormány úgy döntött, hogy változatlanul hagyja a
vámtételeket, s az általános forgalmi adó fizetése alól való
mentességet is. Az 1990. január 1-jével megvalósuló
vámkorszerűsítési, illetve általános forgalmiadó-módosítási rend
keretében térnek majd ki e kérdésre is. - Most tehát minden
változatlan mmarad, 1990. január 1-jéig - tette hozzá a miniszter.
Egy kérdésre válaszolva - mielőtt visszament a kormányülésre -
elmondta: gyakorlatilag megszűnik a lakosságnál tartható valuták
mindenfajta felső korlátozása, így automatikusan megszűnik a 4 ezer
forintos határra vonatkozó szabály is. Az állampolgároknál lévő
valuta teljeskörűen befizethető a számlára, sőt a befizetési
kötelezettség is automatikusan megszűnik. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (6. rész)
|
A cél mindenféleképpen az, hogy az állampolgárok ne
kényszerüljenek törvényellenes megoldásokra, s az állam számára sem
közömbös, hogy ezek a pénzek mindaddig, amíg a lakosság nem költi el
azokat, rendelkezésre álljanak és a bankok okosan gazdálkodjanak
velük. Egy újabb gyors kérdésre válaszolva még hozzátette: nincs szó
a lakossági devizák szabadabb felhasználásáról, a jelenlegi
szabályok érvényesek.
Bajnok Zsolt a tájékoztatást folytatva néhány rövid információt
adott a minisztertanácsi ülés addig elfogadott, illetve megtárgyalt
témáiról. Napirenden szerepelt az 1990-92-es gazdaságpolitikai
elgondolásokról szóló előterjesztés - mondotta, hozzátéve, hogy
erről több mint három órás vita zajlott. Természetesen nem a
kormányzat három éves programjáról volt szó, hanem a szó szoros
értelmében vett gazdaságpolitikai koncepcióról és elgondolásokról.
Olyan megvitatott munkaanyagról van szó, amely a fő irányokat jelöli
ki, hiteles, biztosnak számító előrejelzésekre alapozva. Ennek
alapján az előterjesztők - és ezzel a kormány egyetértett -
meglehetősen kemény időszakra számítanak. Azzal kell számolni, hogy
a következő években az adósságtörlesztési kötelezettségek nőni
fognak, a külgazdasági körülmények számunkra kedvezőtlenül
alakulnak. Ebben az időszakban várhatóan az életszínvonal sem alakul
kedvezően, a feszültségek nem csökkennek. Radikális reformmal
alátámasztott gazdaságpolitikai irányváltásra van szükség. Ennek
elemeit, nagyobb kérdésköreit tárgyalta meg a kormány, kiegészítve
egy másik rendkívül fontos tanulmánnyal, amit az árhivatal készített
és tett az asztalra. Ez egy inflációellenes gazdaságpolitikai
koncepció körvonalait rajzolja fel. Ez a koncepció több változatot
tartalmaz, amelyek részletesebb kimunkálása még folyamatban van. E
változatok közül szeptemberben három kerül ismét a Minisztertanács
elé.
Téma volt az ülésen még a gazdasági dereguláció kormányzati
irányítása is. E kérdéskör elvontnak tűnik ugyan, de roppant fontos,
közérdekű kérdést takar. Jelzi azt a harcot, amelyet most a
kormányzat megindít az elmúlt esztendők jogi inflációja,
túlszabályozása, a máig is élő öröklött jogi kötöttségek ellen. Ez
év december végéig felül kell vizsgálni az összes olyan
minisztertanácsi rendeletet, határozatot, miniszteri rendelkezést,
államtitkári utasítást, normatív utasítást, jogi iránymutatást,
amelyet 1989. szeptember 15-éig hatályba léptettek. Tehát hosszú
távra visszatekintő felülvizsgálat kezdődik a jogszabályok
dzsungelében. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 20:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (7. rész)
|
Ezt követően az érintett tárcáknak és a jogalkotóknak a jövő év
május 1-jéig - szueptember 1-jétől működő - deregulációs tanács nevű
új szervezet előtt vagy meg kell védeniük a jogszabályt, és akkor az
élhet tovább, vagy pedig, ha nem tudják megindokolni, akkor hatályon
kívül kell helyezni.
A kormány Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettest
deregulációs kormánybiztossá nevezte ki, miniszterhelyettesi
megbizatásának érintetlenül hagyásával.
Bajnok Zsolt szólt arról is, hogy a kormányülés napirendjén
szerepelt a belföldi légiközlekedés megindításának és közforgalmú
repülőterek létesítésének kérdése. Elmondta: a sétarepülésekre,
légitaxi-szolgáltatásra vonatkozó idegenforgalmi igények miatt
bővítik a polgári légiközlekedést. Az elképzelések szerint újra
kívánnak hasznosítani több, korábban polgári célokat szolgáló
repülőteret, nevezetesen a budaörsit, a békéscsabait, a
hajdúszoboszlóit, a kaposvárit, a nyíregyházit, a pécsit, a
siófokit, a szegedit és a balatonkilitit. Mindezt külföldi tőke
bevonásával, esetleg közös vállalkozásban tartják kivitelezhetőnek.
Ugyancsak téma volt az általános iskolás gyermekek étkeztetése.
A megbízott szóvivő ezzel kapcsolatban emlékeztetett Németh Miklós
miniszterelnök közelmúltbeli megnyilatkozására, amely - mint Bajnok
Zsolt aláhúzta - félreértelmezve jelent meg a sajtóban. Nevezetesen
úgy, mintha a miniszterelnök bejelentette volna, hogy az általános
iskolás diákok étkeztetése szeptember elsejétől ingyenes lesz. Ennek
kapcsán rámutatott: a Minisztertanács szociális és egészségügyi
szempontból is aggasztónak tartja, hogy az utóbbi időben sok szülő
mondta le gyermeke iskolai étkeztetését anyagi okok miatt. A kormány
szerint ez a helyzet tarthatatlan, éppen ezért a Minisztertanács
hároméves programjába be kívánja építeni, hogy legkésőbb e három
esztendős időszak végén minden általános iskolás hozzájusson a napi
egyszeri meleg ételhez. Hozzáfűzte: az általános iskolások teljes
körű ingyenes étkeztetését ez év szeptemberétől pénzügyi okokból,
valamint a technikai és szervezeti feltételek hiányában még nem
lehet bevezetni. Ez hangzott el egyébként érdemben az említett
miniszterelnöki nyilatkozatban.
Az MTI munkatársa arról érdeklődött, hogy a kormány valamennyi
tagja részt vett-e a csütörtöki ülésen. Elterjedt ugyanis az a hír,
hogy Glatz Ferenc művelődési minisztert kórházba szállították. A
válasz megerősítette az értesülést. A tájékoztatás szerint a
minisztert szerdán gyomorpanaszokkal - és nem szívpanaszokkal, mint
ahogyan sokan tudni vélték - szállították kórházba. (folyt. köv.)
1989. július 13., csütörtök 20:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (8. rész)
|
A miniszterelnök által kért csütörtök délelőtti orvosi jelentés
szerint Glatz Ferenc állapota valamelyest javult. Remény van arra,
hogy néhány napon belül elhagyhatja az intenzív osztályt, s utána
feltehetően gyorsan felépül.
A frenkvenciasávokra tervezett moratóriummal kapcsolatban
megkérdezték, hogy ez vonatkozik-e az ellenzéki szervezetekre is?
Ismeretes ugyanis, hogy a FIDESZ tárgyalásokat folytat esetleges
önálló rádióállomás létesítésésről. Bajnok Zsolt válaszában
kifejtette, hogy információi szerint ez az átmeneti moratórium
nemcsak a magánrádiókra és tévékre vonatkozna/ Megerősítette: az
igények és a lehetőségek együttes ismerete alapján lehet majd
dönteni, s ezen belül az alternatív szervezetek kívánságait is
kielégíteni. Újabb frekvenciasávok kihasználásáról a tájékoztatási
törvény elfogadásáig nem lenne célszerű határozni. Ugyanakkor
hozzáfűzte, hogy ismeretei szerint vannak olyan frekvenciák, amelyek
nincsenek a nap 24 órájában teljes egészében kihasználva. Így tehát
nagyon feszítő igény vagy nagyon előnyös üzleti ajánlat esetén, a
frekvenciatartomány jobb kihasználásával - de azon nem változtatva -
körzeti adás sugárzására mód nyílhat.
A Világ című hetilap munkatársa a deregulációs programmal
kapcsolatban azt firtatta, hogy vajon ugyanazok a jogászok
vizsgálják-e majd át a sok száz vagy sok ezer jogszabályt, akik
megalkotásukban részt vettek? Nincs-e olyan veszély, hogy ők inkább
védeni fogják ezeket a törvényeket?
A megbízott szóvivő leszögezte: szerencsére nem arról van szó,
hogy az alkotók fogják megvédeni saját jogi ,,gyermekeiket,, az
elmúlástól. Véleménye szerint Sárközy Tamás kormánybiztosi
megbízatása jelzi, hogy ez a kontroll független szemléletű szakember
vezetésével zajlik majd. Hozzátette: volt olyan előzetes aggály,
hogy a miniszterek önállóságuk, hatáskörük megnyirbálásaként
értelmezik majd a deregulációs programot. Örömmel jelentem -
mondotta Bajnok Zsolt -, hogy a miniszterekben efféle érzésnek a
szikrája sem volt, valamennyien helyesléssel fogadták mind Sárközy
Tamás kinevezését, mind pedig a deregulációs tanács tervezett
felállítását. (MTI)
1989. július 13., csütörtök 20:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|