Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 11.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye

"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:

Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?

"Normális kereskedelmi kapcsolatok létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem drámai növekedés. Miért? Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült Államok is megvásárolhatná."

Emlékműavatás

München, 1989. június 15. (SZER, Külön műsor) - Zsille Zoltán
interjúja következik Molnár Tamással, az Inconnu Csoport tagjával,
az 1956-ban kivégzetettek emlékművének felavatásáról:

    - Hallgatóink velünk együtt kísérhették nyomon annak az
emlékműnek - egy valóságos kopjafaerdő megszületésének - folyamatát,
amelyet a 301-es parcellában otthoni és a haza határain kívül élő
magyarok adományaiból az Inconnu Független Művészcsoport tervezett
és faragott meg ötvenhat valamennyi kivégzett hőse emlékére.

    Most - hogy a mű elkészült - Molnár Tamást a csoport tagját
kérem, hogy tekintsen vissza erre az óriási munkára, mondja el, hogy
miként illeszkedik be a kopjafák felavatása a június 16-iki
gyászünnepség eseményei közé, és hogy milyen támogatásban részesült
ez a munka, illetve voltak-e, akik akadályozni próbálták?

    - Befejeztük ezt a hatalmas munkát, amelyet végül is öt ember
készített el két és fél hét alatt, ezt a 20 tonnányi fát sikerült
megfaragni, és nagy-nagy társadalmi összefogással elhelyezni a
temetőben.

    Ez a temető már most is teljesen megváltozott, végre méltó a
forradalom szellemehéz - gyönyörű utak vezetnek, parkosítva van, és
úgy gondolom, hogy a 301-es parcella is igazán méltó az ott nyugvók
emlékéhez.

    A társadalom egyre nagyobb figyelemmel és fokozott figyelemmel
kíséri ezt az egész folyamatot, ami ötvenhat körül kibontakozik. Az
emberek már most emlékhellyé avatták, és sírkertté avatták a 301-es
parcellát. Naponta több százan jönnek ki gyermekekkel, családokkal,
idősekkel együtt megnézni, hogy mi is folyik itt, és gratulálnak a
munkálatokhoz nekünk is. (folyt.)


1989. június 15., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Emlékműavatás - 1. folyt.

Nagyon sokat harcoltunk, rentegen támogattak bennünket,
jóindulatú emberek az egész világról, lényegében a külföldi
szabadságharcos szövetségek egy emberként álltak ki mellettünk, de
ugyanez elmondható a magyar társadalomra is.

    Sajnálatos, hogy nagyon sokan támadtak is bennünket, nemcsak
támogattak. Elsősorban azt kritizálták meg, hogy az Inconnu
lényegében a társadalom befolyásával, a társadalomtól vállalt
kötelezettségeinek eleget téve elkezdte ezt az akciót, nem
egyeztetett a hatalommal, nem egyeztetett bizonyos politikai
körökkel.

    Mi úgy éreztük, hogy ehhez jogunk van, hiszen évekkel ezelőtt is
felvállaltuk már ötvenhat ügyét - az utcákon tüntetéseket
rendeztünk, a Batthyány-Nagy Imre örökmécses elkeresztelésében részt
vettünk, politikai vitafórumokat rendeztünk ötvenhatról. Úgy
gondoltuk, hogy ez a művészeti csoport igazán feljogosult arra, hogy
önmaga készítse el ezt a nagyszabású tervet, hiszen nem
korrumpálódtunk ezzel a hatalommal.

    Tehát mégegyszer: sokan támadtak bennünket, különösen a nemzeti
kommunisták, a mai vagy régebbi néven revizionisták soraiból, az
egykori és a mai revizionisták soraiból megkérdőjelezték, hogy
hogyan mertük belevonni a nyugati magyarságot ebbe az akcióba -,
amelyre az volt a válaszunk, hogy 200 ezer embert elüldözött ez a
kommunista hatalom, nekik igazán jogok van ebben részt venni, és
méltósággal visszatérni ide az országba 16-ikán, és kifejezni
hálájukat a magyar népnek.

    Egy politikai folyamat tanúi vagyunk jelen pillanatban is.
Csurka István találó szavaival: a TIB házi ünnepsége lett sajnos ez
a 16-ika. Ez egyenesági következménye annak, hogy informális
megállapodás született - úgy látjuk - a hatalommal: bizonyos körök
megállapodtak a közvélemény kizárásával, és ennek a keserű
gyömülcsei most kezdenek beérni. (folyt.)


1989. június 15., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Emlékműavatás - 2. folyt.

Szomorú, hogy ezekben a tárgyalásokban az egykori Nagy Imre-
csoport képviselői vettek mindössze részt. A magyar forradalom
politikai szellemi ereje: a munkástanácsok ma élő képviselői
egyszerűen nem jutottak szóhoz. Ugyanígy nem jutottak szóhoz azok az
ellenzéki csoportok, vagy akár maga az Ellenzéki Kerekasztal sem,
amely évekig felvállalta ötvenhat eszményét, és ezért verette magát
az utcán, és konfrontálódott a hatalommal.

    Ezek a csoportok most mintha háttérbe húzodtak volna, egyszerű
rendésszé minősítették le magukat a 16-ikai eseményen. Ez nagyon
fájdalmas számunkra. Úgy érezzük, hogy a forradalom szellemi
folyamatossága is megtört azáltal, hogy az ünnepen nem kaphatnak
szót a fiatalok, az a generáció, amely megtörte apái félelmét és
egyszerűen merte vállalni ezt a forradalmi örökséget.

    Sajnálatos módon most tudtuk meg, hogy Adam Michnik,
Lengyelország egyik vezető politikusa, a Szolidaritás egyik
vezetője, aki hazánkba szeretett volna látogatni, valószínűleg nem
kaphat szót ezen az ünnepségen. Tehát nagyon sok csoportot,
társadalmi csoportot és egykori forradalmárt a kirekesztettség
állapotába nyomtak az egykori Nagy Imre-kör tagjai - akiket persze
tisztelünk és becsülünk - de azért itt egyszerűen többről van szó.

    Nagyon sokat beszélnek most társadalmi kiegyezésről és az
emlékezésről, de úgy gondoljuk, hogy amíg magát az országot nem
rehabilitálják, és a magyar népet nem követik meg, és magát a
forradalmat nem rehabilitálják, addig itt nem lehet szó semmiféle
kiegyezésről. Egy önérzetében megsértett és megbántott magyar népet
kell elsősorban rehabilitálni, és csak azután a forradalom vezetőit.
Ezért is van aztán, hogy a csoportunk elsősorban az ismeretlen
forradalmár emlékét szerette volna ápolni ezzel a sírkerttel.
(folyt.)


1989. június 15., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Emlékműavatás - 3. folyt.

Úgy érezzük, hogy a párt át kívánja menteni a hatalmát, mintegy
történelmi önigazolást keres a reformkommunista folyamatokra, és
ezért mintegy kisajátítja ötvenhatot.

    Ez nagyon sok esetben megtörtént már, hiszen mi, a mi
korosztályunk azt tanulta, hogy Árpád vezértől Dózsa Györgyig
mindenki kommunista volt. Most mintha ez a sors várna ötvenhatra is:
mintha ötvenhat szellemiségét államosítani akarnák. Ez egy borzasztó
dolog lenne, hiszen ez az egész forradalom a magyar nép forradalma,
és senkinek, semmiféle politikai csoportnak - legyen az bármilyen
nagy, bármilyen erős - nincs joga kisajátítani ötvenhat eszményeit.

    És még azt is elszeretném mondani, hogy ez a temetési szertartás
- végsősoron bármennyire fájdalmas - nem a hozzátartozóké, és
valójában nem is temetésről van itt szó, hanem egy politikai
demonstrációról, amely demonstrálja a népakaratot mindennemű
diktatúra ellen - természetesen elsősorban az ellen, amely bennünket
sújt: a kommunista diktatúra ellen.

    Úgy gondolom, hogy mindenképpen ezt a fajta megközelítést kell
képviselnünk, nemcsak nekünk - különböző társadalmi csoportoknak,
radikális csoportoknak és az ifjúságnak -, de jó lenne, hogyha ezt
képviselnék azok, akik most egyszerűen a magyar nemzet feje fölött
és titokban, a közvélemény kizárásával valamiféle megegyezést
kötöttek a hatalommal.

    Erről nem tudok beszélni, mivel nem tudok erről nagyon sokat, de
nem is törödtünk ezzel -, egyszerűen dolgoztunk. Úgy éreztük, hogy
elég volt már a sok szép szóból. Most már mindenki ötvenhatos,
tettekkel kellene végre bizonyítanunk azt, hogy hova tartozunk.
(folyt.)


1989. június 15., csütörtök


Vissza »


- Emlékműavatás - 4. folyt.

Erre egy nagyon jó alkalomnak bizonyult ez a kopjafaerdő - ahogy
nevezted. Ez egy testet-lelket megmozgató munka volt.

    - De azért mégis mindennek ellenére - Molnár Tamás - elkészült
az emlékmű, és gondolom, hogy méltóképpen sor kerül a felavatására


    - Igen. Miután bennünket ugyan meghívtak a temetőben lezajlódó
temetési szertartásra, zártkörű temetési szertartásra - ezt
visszautasítottuk. Úgy éreztük, nincs erkölcsi jogalapunk arra, hogy
- miután 20 ezer meghívót szétküldtünk, és a kapuknál fog várakozni
ez a tömeg -, hogy mi bent legyenünk és ők kívül maradjanak. Hogy
éppen azok maradjanak kívül, azok legyenek kirekesztve, akik ezt az
egészet áldozatkészségükkel elősegítették.

    Ezért aztán ott leszünk velük. És valószínű, hogy nemcsak a
temetőnél, de a város más pontjain is lesznek, nem ilyen államilag,
vagy félhivatalosan megszervezett megemlékezések, aminek borzasztóan
tudnánk örülni.

    És nyilvánvaló, hogy itt egyszerűen ezeket az embereket
képviselnünk kell: az egyszerű embereket kell képviselnünk, azokat
akiket halálukban is képviselünk most, és azokat, akik összeadták
társadalmi adakozással ezt az egész akciót, és létrehozták. Az utca
emberét kell képviselnünk ebben az ügyben, és semmiféle más
politikai szempont nem vezérelhet bennünket. +++


1989. június 15., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD