 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődtek a politikai egyeztető tárgyalások (9. rész)
|
Három be nem teljesült magyar forradalom feladatait kell most
békés úton elvégeznünk. Június 16-án az utolsó ilyen hősi
kísérletre emlékezik nemzetünk. Az 1956-os forradalmat a szovjet
hadsereg leverte, nemzeti bizottságainkat, munkástanácsainkat,
újjáéledt pártjainkat pedig a hazai reakció számolta fel. Az ezt
követő megtorlás és bosszú újkori történelmünkben példátlan méretű
volt.
A megfélemlített és reményét vesztett népnek aztán alamizsnaként
juttattak néhány morzsát, a magánszférában elismertek bizonyos
szabadságjogokat, és nagylelkűen engedték, hogy az emberek önmaguk
kizsákmányolásával elviselhető körülményeket teremtsenek maguknak.
Saját boldogulásunkat csak alattvalóként kereshettük, felelős
polgárként közös sorsunk alakításába nem szólhattunk bele. Az ország
irányítása a mindenható hatalomra maradt. A szűk hatalmi elit
magánügyként kezelte közös ügyeinket.
Az eredmény ismert: versenyképtelen gazdaság, működésképtelen
társadalom, tömeges elszegényedés, megromlott morál. A válság a
rendszer válsága, megszüntetni a jelenlegi hatalmi szerkezeten belül
nem lehet.
Harminc év bénultsága után végre megszólalt társadalmunk.
Független szervezetek létrejötte és nagyszabású megmozdulások
jelzik, hogy kezébe akarja venni sorsának alakítását.
Ennek elősegítése nemcsak erkölcsi kötelességünk, hanem
mindannyiunk közös érdeke, sőt ma már - sokan hisszük - a nemzeti
fennmaradás alapfeltétele. A népakarat folyamatos érvényesülésének
kipróbált, megbizható formája a képviseleti demokrácia.
Megteremtésének békés módszere a szabad választás.
Meg vagyunk győződve arról, hogy a szabad választás nemcsak a
közélet és a politikai erkölcs megújításához vezethet, hanem
sorsfordító jelentősége lesz nemzetünk történetében.
Tudomásul kell venni, hogy szabad választásokat csak egy
félelmeitől és gyanakvásaitól megszabadult társadalomban lehet
megtartani. A félelmek és gyanakvások eloszlatásához idő kell.
A forradalom mártírjainak eltemetése és e tárgyalások
megindulása a nemzeti megbékélés kezdetét jelentheti. De valódi
nemzeti megbékélést csak a diktatórikus hatalmi rendszer eltemetése
hozhat. Erre pedig csak az erőszakszervezetek depolitizálása és
szabad választások útján kerülhet sor.
Ezért a hatalom birtokosaival a következő elvek alapján kívánunk
tárgyalásokba bocsátkozni: (folyt.köv.)
1989. június 13., kedd 18:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|