|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - Izvesztyija (1.rész)
|
Moszkva, 1989. május 20. szombat (MTI-tud.) - Vita a Dunán címmel terjedelmes cikket szentelt a Bős-nagymarosi erőmű építése körüli bonyodalmaknak az Izvesztyija, kiemelve, hogy a Duna-menti országokban viharos fogadtatásra talált a magyar kormánynak az építkezés felfüggesztésére vonatkozó döntése.
A Moszkvából, Budapestről és Prágából keltezett írás bevezetőül elmondja: tavaly ősszel az Országgyűlés az építés folytatása mellett foglalt állást. Idézi Horn Gyulát is, aki akkor úgy vélekedett, hogy a magyar-csehszlovák megállapodás felmondása az utóbbi negyven év példátlan eseménye lenne, és rendkívül károsan befolyásolná Magyarország nemzetközi tekintélyét. A lap beszámol arról, hogy a Bős-Nagymaros vízlépcső tervében a közvélemény nyomására az eredetihez képest jelentősen előtérbe helyezték a természetvédelmi szempontokat. Ezt követően a magyarok szempontjából különösen kedvező osztrák hitellel kezdődött meg az építkezés, amelynek készültségi állapota ma a magyar oldalon 40, Csehszlovákiában pedig 60 százalékos. - A tavalyi parlamenti döntés óta Magyarországon megváltozott a kormány összetétele, az ország pénzügyi helyzete rosszabbodott, s rendkívüli intézkedések szükségeltettek a fenyegető költségvetési deficit megszüntetésére. Ilyen körülmények között a jelentős befektetéseket igénylő dunai program a kritikák kereszttüzébe került. A kormányszervek, mindenekelőtt a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium nem tudták meggyőzően cáfolni a bírálatokat - olvasható a cikkben. Az Izvesztiyja szerint ezt használta ki az ellenzék, amely a környezetvédelmi és gazdasági problémából politikai kérdést csinált, s népszavazást követel az építkezés ügyében. Csatlakoztak hozájuk az ,,ortodoxok,, és a ,,reform ellenzői,, is. S miközben az MSZMP kiváró álláspontra helyezkedett, a parlamentben megszaporodott a Duna-védők száma. A napokban a kormány tanácsadó bizottsága az építkezés leállítását javasolta, - folytatódik az írás -, amit a minisztertanács el is fogadott. Végleges döntést a magyar Országgyűlés hoz két hónap, az újabb vizsgálatok befejezése után. Ezzel együtt a kormány a parlament belegyezésével tárgyalásokat kezd Csehszlovákiával az államközi szerződés módosításáról. A lap itt idézi Havas Péter kormánybiztost, aki szerint a magyar adófizetőknek ez a leállítás többe kerül, mint magának az építkezésnek a befejezése. (folyt.)
1989. május 20., szombat 11:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros - Izvesztyija (2. rész)
|
Több magyar sajtóorgánum kétségbe vonta ezt az állítást, és úgy vélekedett, hogy a kormány - elfogadva a társadalom véleményét és nem a presztízs megőrzésére törekedve - észszerű döntést hozott. Eközben Csehszlovákiában célegyenesbe érkeztek a munkálatok: Gabcsikovo a tervek szerint 1990. július 1-től áramot ad Csehszlovákiának és Magyarországnak. A szlovák kormány elnöksége rendkívüli ülésén csodálkozásának adott hangot az egyoldalú döntés kapcsán, hangsúlyozva, hogy a vízierőmű közös építkezés, s annak magyarországi leállítása komoly veszteségeket okoz a csehszlovák félnek. Az Izvesztyija közli azt is, hogy csehszlovák oldalon a korábbi ütemnek megfelelően folytatódik a vízierőmű építése, s emlékeztet arra, hogy az első blokk beindítását éppen magyar kérésre 15 hónappal előrehozták. Az újság idézi a csehszlovák külügyminisztert, aki a szerződés megtartását sürgette a magyar féltől, ellenkező esetre kilátásba helyezte, hogy Csehszlovákia kártérítési igénnyel lép fel. A lap beszámol arról is, hogy a magyar döntést rendkívüli ülésen vitatta meg az osztrák kormány is, amely után Lacina pénzügyminiszter közölte: az osztrák cégek veszteségeit nem az osztrák adófizetőkkel téríttetik meg, hanem Magyarországgal, határozottan igényt tartva az 1996 után tervbe vett, Magyarországról szállítandó évi 1,2 milliárd kilowattóra áramra is. +++
1989. május 20., szombat 11:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|