|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A politikai foglyok és az ,56-osok közleménye
"A világtalálkozóról előzetesen annyit, hogy a fővédnökasszonya Nagy
Erzsébet, mártír-miniszterelnökünk leánya, fővédnökei Göncz Árpád
köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Für Lajos
honvédelmi miniszter."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
Növekedhet-e ugrásszerűen az USA keleti kereskedelme?
"Normális kereskedelmi kapcsolatok
létesültek máris Magyarországgal, Lengyelországgal és
Jugoszláviával. Állandó növekedés várható tehát, de semmiesetre sem
drámai növekedés. Miért?
Mert ezeknek az államoknak a saját gazdasági életük áll
leginkább az útjukban. Roppant nehezükre esik olyan minőségi árut
készíteni, amely versenyképesnek bizonyulhat, tehát az Egyesült
Államok is megvásárolhatná."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - Pozsonyi Pravda és Új Szó (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 15. hétfő (MTI-tud) - Csehszlovákia, mint a másik szerződő fél, követeli az egész bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének az eredeti tervek szerinti befejezését. Népszavazást követelni a nagymarosi vízierőművel kapcsolatban, amelynek a fele Csehszlovákia vagyonát képezi, nem illik bele a két szomszédos ország jó együttműködésének kapcsolatrendszerébe. Az államközi szerződésekről szóló bécsi megállapodás alapján kölcsönös beleegyezés nélkül a vízlépcsőrendszer építéséről kötött szerződés végrehajtását nem lehet felmondani. A magyar fél ezt semmilyen nemzetközi jogi dokumentummal sem tudná alátámasztani - hangoztatta szombaton közösen megjelentetett cikkében a pozsonyi Pravda és az Új Szó. A magyar kormánynak a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről hozott döntése előtt született írás szerint a nagymarosi erőmű építésének leállítása esetén előzetes becslések szerint több tízmilliárd koronára rúgnak Csehszlovákia jóvátételi követelései Magyarországgal szemben.
A ,,Nemcsak ésszerűtlen volna...,, című cikk mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről 1977. szeptember 16-án aláírt szerződés értelmében a bősi és a nagymarosi vízlépcső egységes, oszthatatlan rendszert alkot. A bősi erőművet csúcsenergia termelésére tervezték, a nagymarosi erőmű duzzasztóját pedig kiegyenlítő tározónak szánták. Az eredeti szerződés szerint az energiatermelő berendezéseket már 1986-90 között üzembe kellett volna helyezni, de a magyar fél kérésére 1983. október 10-én jegyzőkönyvet írtak alá a szerződés megváltoztatásáról. Ennek értelmében az energiatermelő agregátorok üzembe helyezésének új határidejét 1990-1994 között határozták meg, ami az építkezés időtartamának meghosszabbítását és az energiatermelés négy évvel későbbre halasztását jelentette. A cikk írója, Magdalena Srncova pozsonyi mérnöknő hangsúlyozza, hogy a magyarországi politikai események különösen az utóbbi években kedvezőtlenül befolyásolják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építését. Kezdetben környezetvédelmi jellegű kifogások és érvek merültek fel - írja -, amelyeket a szakemberek és az illetékesek figyelembe vettek, vagy szakmailag megmagyaráztak és alátámasztottak. Ma azonban a nagymarosi vízlépcső leállítására vonatkozó követelések már nem ökológiai, nem műszaki, hanem politikai jellegűek. (folyt.)
1989. május 15., hétfő 12:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros - pozsonyi Pravda és Új Szó (2.rész)
|
Srncova szerint feledésbe merül az a tény, hogy az egész építkezés elsősorban ökológiai célokat szolgál, a környező területek lakosságának árvízvédelmét. Sem Csehszlovákia, sem Magyarország nem olyan gazdag állam, hogy megengedhetnének maguknak ilyen költséges védelmi intézkedéseket anélkül, hogy a Duna energetikai potenciálját kihasználnák. Srncova külön foglalkozik azzal, hogy Csehszlovákia részére milyen jelentős negatív következményekkel járna a nagymarosi vízierőmű építésének a leállítása. Mindenekelőtt azt emeli ki, hogy a bősi erőműt az eredeti elképzelésektől eltérően nem lehetne csúcsra járatni. Számottevően veszítenének értékükből az ottani beruházások, ez érintené a turbinák számát, akárcsak a felvízcsatornát és a viztározó nagyságát. Nem kis veszteséget jelentene a mértéken felül lefoglalt mezőgazdasági terület is és kedvezőtlenül befolyásolná a környék intenzív hasznosítását. Ugyanez mondható el a nagymarosi vízlépcső védelmi rendszeréről, amelyet csehszlovák területen építünk - fűzi hozzá Srncova. A mérnöknő megismétli a csehszlovák sajtóban már korábban hangoztatott másik érvet is, miszerint a nagymarosi erőmű elhagyása negatív hatással volna a Szap-Budapest közötti Duna szakasz hajózhatóságára. A hajózási feltételek a jelenlegi kedvezőtlen szinten maradnának és nem lenne biztosítható a Duna Bizottság által ajánlott három és fél méteres hajózási mélység. Srncova szerint a nagymarosi vízierőmű építésének leállítása esetén előzetes becslések szerint több tiz milliárd koronára rúgna Csehszlovákia jóvátételi követelése Magyarországgal szemben. A mérnöknő hangsúlyozza, az államok közötti szerződéseket az egyezményes jogról 1969-ben kötött sokoldalú bécsi megállapodás szabályozza és ennek alapján Csehszlovákia és Magyarország szerződéses feleknek számítanak. A bécsi megállapodás 57. cikkelye szerint kölcsönös beleegyezés nélkül a szerződés végrehajtását nem lehet felmondani.+++
1989. május 15., hétfő 12:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|