|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény további MTV-pályázatokról
"Pályázati témák, műsortípusok: Filmmagazin, környezetvédelmi
magazin, gyeremek és diák műsorok, nyugdíjasok karácsony délutánja,
testkultúrával, egészségneveléssel foglalkozó műsor. (Határidő
október 30.)
Zenei magazin, irodalmi magazin, munkásakadémia, napi gazdasági
hírműsor, ismeretterjesztő történelmi sorozat, vállalkozók
magazinja, művészeti magazin, színházi magazin, az én televízióm,
ifjúsági és diák híradó. (Határidő november 15.)
Folytatásos filmregény, tudományos ismeretterjesztő műsorok, Pro
Almamáter, drog és prevenció. (Határidő november 30.)
"
Amerika Hangja, Esti műsor:
Antall József nyilatkozata
" Antall beszélt a korrupcióról, az inflációról, a
munkanélküliségről. Sőt még arról is, hogy a külföldi beruházók
gyorsan rájönnek a magyar valóságra, nem érdemes tehát rózsásabb
képet festeni.
A magyar gazdasági helyzet egyáltalán nem felemelő, de - mondta
Antall József - szemben bizonyos környező országokkal, Magyarország
nem áll a polgárháború szélén. Ezért a külföldi beruházók mégiscsak
jó helyen kereskednek nálunk, ugyanis Magyarországon nincsenek
nemzetiségi problémák és nacionalista jellegű villongások.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú Jeszenszky Gézával - 2. folyt.
|
Hadd tegyek hozzá még egy szempontot: függetlenül attól, hogy Magyarországon természetesen az ellenzéknek az a célja, hogy a kormányt bírálja és ennek bizonyára szerepe van abban, hogy a társadalomban van egyfajta pesszimizmus, vagy kétely a jövővel kapcsolatban. De van nekünk egy nemzeti sajátosságunk is, hogy mi szeretünk panaszkodni. De ez a panaszkodás nem azt jelenti, hogy teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy a helyzetünk olyan rossz, hanem szeretnénk az ellenkezőjét hallani: a bíztatást. Ez a hangulat, amit a külfölről jövő megfigyelő érzékel, az nem azt jelenti, hogy Magyaroroszágon az emberek valóban reménytelenek lennének, hanem bíztatást szertnének hallani, hogy miért van okuk a reménykedésre.
- Hogyan látja miniszter úr a saját hivatalából az okot a reményre?
- Könnyű dolgom van, hogyha itt arról beszélnék, hogy a külföld rokonszenve és bizonyos politikai tényezők rokonszenve mit jelent. Ez nem csupán érzelmeket jelent, nem csupán politikai támogatást, hanem ennek gazdasági következményei is vannak.
Hozzá lehetne tenni még azt is, hogy történelmi esélyünk van nem csupán az Európához való csatlakozásra, ami már megindult az Európa Tanácsba való felvétellel, hanem a szomszédainkkal való viszony újjárendezésére. Itt vannak időnként cinikus hangok, vagy kétkedő hangok, hogy ez a viszony nem lesz-e rosszabb a múltnál. Egyrészt mondhatnám azt, hogy a múltban a két háború között, vagy akár a kommunista rendszer idején is, amikor Magyarország időben szinte elszigelten mintegy nyitottabb ország volt az ortodox kommunista tömbön belül, tehát hogy ez a viszony a múltban meglehetősen rossz volt. Tehát ilyen szempontból is könnyű javítani. De én azt hiszem, hogy itt sokkal többről van szó. Az európai eszme jegyében, az európai elveket valló országok és gondolom, hogy ide kell, hogy tartozzon az összes szomszéd ország is, ezek az országok valóban rendezhetik régi ellentéteiket, túlhaladhatják ezeket, mint ahogy ez megtörtént Európa nyugati felében. Ez különösen szép, de nehéz lesz, mert ezt a változást, ennek a viszonynak rendezését előmozdítani ebben a részben, ez egy valóban történelmi feladat.(folyt.)
1990. október 10., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|