 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény további MTV-pályázatokról
"Pályázati témák, műsortípusok: Filmmagazin, környezetvédelmi
magazin, gyeremek és diák műsorok, nyugdíjasok karácsony délutánja,
testkultúrával, egészségneveléssel foglalkozó műsor. (Határidő
október 30.)
Zenei magazin, irodalmi magazin, munkásakadémia, napi gazdasági
hírműsor, ismeretterjesztő történelmi sorozat, vállalkozók
magazinja, művészeti magazin, színházi magazin, az én televízióm,
ifjúsági és diák híradó. (Határidő november 15.)
Folytatásos filmregény, tudományos ismeretterjesztő műsorok, Pro
Almamáter, drog és prevenció. (Határidő november 30.)
"
Amerika Hangja, Esti műsor:
Antall József nyilatkozata
" Antall beszélt a korrupcióról, az inflációról, a
munkanélküliségről. Sőt még arról is, hogy a külföldi beruházók
gyorsan rájönnek a magyar valóságra, nem érdemes tehát rózsásabb
képet festeni.
A magyar gazdasági helyzet egyáltalán nem felemelő, de - mondta
Antall József - szemben bizonyos környező országokkal, Magyarország
nem áll a polgárháború szélén. Ezért a külföldi beruházók mégiscsak
jó helyen kereskednek nálunk, ugyanis Magyarországon nincsenek
nemzetiségi problémák és nacionalista jellegű villongások.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Főcím: Ki megy el szavazni hatodszor?
|
Budapest, 1990. október 9. Kedd (MTI-Press)
A demokrácia általános értékei között megkülönböztetett
jelentősége van a politikai jogoknak, az állampolgári politikai
részvételnek. Gyökeresen átalakult alkotmányjogunk Magyarországon
megteremtette a politikai részvétel jogállami kereteit. Az első
születésnapjához közeledő köztársasági alkotmány egyik bevezető
tétele, hogy a választópolgár a közhatalmat /a parlamenti és a helyi
népszuverenitást/ választott képviselői útján, valamint közvetlenül
gyakorolja. Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen
a hatalom gyakorlásában, a közügyek vitelében. A politikai részvétel
jog és nem kötelezettség.
A választójogi törvények kimondták: a választójog gyakorlása a
választópolgár szabad elhatározásán alapul. Vége tehát a száz
százalékos - időnként felkerekített - választásoknak, amelyekre
nemritkán félelemből mentek el az emberek, hiszen a választók
névjegyzékéből a hatalom megtudhatta, hogy ki nincs vele. A száz
százalékos választásokon a politikai részvétel tartalmi része, az
állampolgároknak a közhatalomhoz való viszonya mérhetetlen volt.
A köztársaság kikiáltása óta demokratikus és mérhető
választásokon vehet részt az egyre fáradó választópolgár. A pártok
harsonái s a civil szervezetek csendesebb szólamai egy év alatt a
hatodik választásra hívják az állampolgárokat.
Az eddigi öt választás /1989. novemberben 58 százalék, 1990.
márciusban 65 százalék, áprilisban 45,5 százalék, júliusban 14
százalék, szeptemberben 40 százalék/ politikai részvételének átlaga
44,5 százalék/ a többségi elv alatt maradt. Elgondolkoztató a
rendszerváltás kezdetének két magasabb részvételi mutatója után a
fokozatos csökkenés, és különösen mély önvizsgálatra késztető az
önkormányzati választások városi részvétlenségi mutatója. Október
közepén - remélhetőleg - nem következik be a negatív csúcs, amely
nemzetközileg rendkívül rossz bizonyítvány lenne honi bizalmi
közállapotainkról.
A választás napi döntés ugyanis októberben úgy is megszülethet,
hogy a politikától önmagukat távol tartó választópolgárok tömegesen
nem mennek el szavazni. Az önkormányzati választások második
fordulójában erősen vitatható rendszer érvényesül: az a jelölt nyeri
el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül a
résztvevők számától. (folyt.)
1990. október 9., kedd 13:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|