Rendszerváltás és az MTI

	Az Országos Választási Bizottság ülése - heves vitával (1. rész)
1990. október 8., hétfő - Az Országos Választási Bizottság hétfői ülésén - amely az önkormányzati választások második fordulóját megelőző utolsó testületi ülés volt - heves vita robbant ki a Magyar Hírlap szombati számában megjelent, a Miniszterelnöki Hivatal Sajtóirodája által közzétett ,,Válasz egy elemzésre,, című nyilatkozat miatt. E nyilatkozat utolsó bekezdése ugyanis lényegében ,,az önkormányzati választások első fordulójának valódi eredményét,, közli. A vita azon robbant ki: reagáljon-e erre egyáltalán az Országos Választási Bizottság, s ha igen, milyen formában? A többség véleménye szerint ugyanis az Országos Választási Bizottságnak mindenképpen fel kell hívnia a Miniszterelnöki Hivatal Sajtóirodájának figyelmét arra, hogy a választások akár előzetes, akár végeredményének közlésére csakis kizárólag az OVB jogosult. Ez törvényben megállapított hatásköre. Volt olyan vélemény, amely szerint az OVB ne avatkozzék bele ebbe a kormánypártok és ellenzéki pártok között zajló vitába, más úgy vélekedett, hogy elegendő egy levélben figyelmeztetni a sajtóirodát és záros határidőn belül választ kérni. Elhangzott az is, hogy az OVB által nyilvánosságra hozott adatok alapján bárki, bármilyen adatösszesítést végezhet, következtetést vonhat le. Az OVB azonban nem számított rá, hogy valaki a közölt adatokat abszolút számként felfogva olyan eredményeket állapít meg, amelyeket az OVB több tagja is kifogásolt. A vita alapkérdése tehát az lett, hogy az OVB-n kívül van-e joga bármely hivatalos szervnek, akár a Miniszterelnöki Hivatal Sajtóirodájának, választási eredményt, s ráadásul a törvényben megállapítottól eltérő számítási mód alapján megállapítani, majd közzétenni. A válasz végül is az volt, hogy nem, s ezt az álláspontot levélben tolmácsolják a Miniszterelnöki Hivatal Sajtóirodájának, s ezzel a vitát a maguk részéről lezártnak tekintik. Az OVB egyébként válaszolt arra a hozzá érkezett kérdésre is: mi történjék a jogosan megszerzett, de személyre ki nem osztható mandátumokkal? Ugyanis egyre több pártnak gondja, hogy a listákon nem maradt elegendő jelöltjük a képviselőtestületekbe. Az OVB válasza erre az volt, hogy ha a listán nincs több jelölt, akkor a mandátum a következő általános választásig betöltetlen marad, feltéve, hogy a képviselőtestület tagjainak száma eléri a működéshez szükséges kétharmadot. Ha nincsenek ennyien, akkor viszont időközi választást kell kitűzni. (folyt.köv.) 1990. október 8., hétfő 21:09
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országos Választási Bizottság ülése - heves vitával (2. rész)
Az Országos Választási Bizottság egyébként friss adatokat is kapott az önkormányzati választások első fordulójáról, ám úgy vélte, hogy ezek részletes közzétételére már a második forduló előtt nincsen szükség. Annyi azonban ezekből az adatokból kitűnik, hogy a polgármester-választással összefüggésben 32, a kislistás választással kapcsolatosan 28, az egyéni választókerületi választásokkal összefüggésben 15, és a listás választásokkal kapcsolatban ugyancsak 15 jogorvoslati eljárás van folyamatban. Az Országos Választási Bizottság úgy döntött, hogy az önkormányzati választások végleges eredményét a második forduló után, az első és a második forduló eredményének ismeretében, együttesen teszi közzé. Az Országos Választási Bizottság tájékoztatást kapott több, egyedi, hatáskörét azonban nem érintő esetről is. Ezek egyike volt például, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt fővárosi XVI. kerületi elnöke és az egyik ott induló képviselőjelölt írásban is, és személyesen is megkereste Németh Jánost, az OVB elnökét. Kérésük az volt: léptessék vissza a Fidesz ott induló képviselőjelöltjét, mert a választási harcban meg nem engedett eszközöket vett igénybe. Az OVB elnöke a kérést azzal utasította el, hogy ez a helyi, illetve a Fővárosi Választási Bizottság kompetenciájába tartozik, sőt a helyi választási bizottság a kifogást már el is utasította. (MTI) 1990. október 8., hétfő 21:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »