|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Közlemény további MTV-pályázatokról
"Pályázati témák, műsortípusok: Filmmagazin, környezetvédelmi
magazin, gyeremek és diák műsorok, nyugdíjasok karácsony délutánja,
testkultúrával, egészségneveléssel foglalkozó műsor. (Határidő
október 30.)
Zenei magazin, irodalmi magazin, munkásakadémia, napi gazdasági
hírműsor, ismeretterjesztő történelmi sorozat, vállalkozók
magazinja, művészeti magazin, színházi magazin, az én televízióm,
ifjúsági és diák híradó. (Határidő november 15.)
Folytatásos filmregény, tudományos ismeretterjesztő műsorok, Pro
Almamáter, drog és prevenció. (Határidő november 30.)
"
Amerika Hangja, Esti műsor:
Antall József nyilatkozata
" Antall beszélt a korrupcióról, az inflációról, a
munkanélküliségről. Sőt még arról is, hogy a külföldi beruházók
gyorsan rájönnek a magyar valóságra, nem érdemes tehát rózsásabb
képet festeni.
A magyar gazdasági helyzet egyáltalán nem felemelő, de - mondta
Antall József - szemben bizonyos környező országokkal, Magyarország
nem áll a polgárháború szélén. Ezért a külföldi beruházók mégiscsak
jó helyen kereskednek nálunk, ugyanis Magyarországon nincsenek
nemzetiségi problémák és nacionalista jellegű villongások.
"
|
|
|
|
|
|
|
Egy liberális sejk halálára
|
Abu Dzabi, 1990. október 8. hétfő (Reuter/ADN/MTI-Panoráma)
- A hétfőre virradóra elhúnyt Rasid bin Szaid al-Maktum dubaji emír
a hét olajsejkséget tömörítő Egyesült Arab Emírségek egyik
alapítóatyja volt. A kicsiny ám annál gazdagabb sejkség uralkodója
76 (más források szerint 80) éves volt, s egyben az Emírségek
alelnöki és miniszterelnöki tisztségét is betöltötte. Kulcsszerepet
játszott abban, hogy a brit ellenőrzés megszüntével 1971-ben
létrejött a hét emírség stratégiai fontosságú szövetsége.
Bizonyosra vehető, hogy a befolyásos Maktum-klánból származó Rasid sejk halálával nem fog megváltozni a sejkség liberális, nyugatbarát irányvonala. Dubaj gazdasági felemelkedése egyértelműen az elhunyt emír nevéhez kötődik. 1958-ban történt beiktatása óta céltudatosan munkálkodott az infrastruktúra kiépítésén, a sivatagos terület gazdasági és kereskedelmi központtá történő átalakításán. Uralkodása alatt - már az olajárrobbanás előtt, akkor még hitelből - Dubajban felhőkarcolók emelkedtek, korszerű közlekedési hálózatot alakítottak ki, kiépült a városi energia- és vízszolgáltatás, a fejlett egészségügy. Dubaj nemzetközi repülőtere a Közel-Kelet egyik legforgalmasabb légiközpontjává vált. 1973 óta a nagyravágyó tervek megvalósításához kapóra jöttek a sejkség tetemes olajbevételei is.
Rasid sejk mindvégig a liberális kereskedelmi és gazdaságpoltika, a szabad piacgazdaság híve volt, s minden tekintélyét latba vetette azért, hogy Dubajba csábítsa a nagy nemzetközi bankokat és konszerneket, korszerű közigazgatást, rendőrséget és vámszerveket biztosítva tevékenységükhöz. A kőolajtól való egyoldalú függés ellensúlyozására nem szakított a sejkség kereskedelmi hagyományaival sem. Az emirátust keresztülszelő viziutat 800 tonnás hajók számára is járhatóvá tette, és újabb kikötőket építtetett, köztük a nevét viselő Port Rasidot.
1981-ben a sejk agyvérzést kapott, ettől kezdve sokat gyengélkedett, s egyre több feladatot bízott fiaira. A fontos döntéseket azonban még ekkor sem engedte ki kezéből, s az utolsó időkig hetente fogadórát tartott alattvalóinak.
Rasid sejknek három fia és egy lánya van, akit a katari sejkhez adtak férjhez. Az uralkodó utódja várhatóan legidősebb fia, Maktum bin Rasid lesz, aki jelenleg az Emírségek miniszterelnökhelyettese. Többi fia ugyancsak fontos irányító tisztségeket tölt be Dubaj, illetve az Emírségek intézményeiben. +++
1990. október 8., hétfő 14:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|