|
|
 |
|
 |
Újabb incidens Marosvásárhelyen
|
-------------------------------
London, 1990. október 9. (BBC, Panoráma) - Marosvásárhelyen,
ahol márciusban véres összetűzésekre került sor a románok és
magyarok között, most újabb, a nemzeti érzéseket felszító incidens
történt. Jelentések szerint vasárnap 5 fiatalember - közülük 4
magyar nemzetiségű - meggyalázta a város központjában álló román
nemzeti hős emlékművét. Egy katonai járőr letartóztatta a
fiatalokat, majd átadta őket a rendőrségnek, ahonnan - állítólag a
magyar származású rendőrfőkapitány-helyettes utasítására - szabadon
engedték őket. Erről értesülve több száz román özönlött az utcákra,
követelte az 5 személy újbóli letartóztatását. Ezzel egyidejűleg
menesztették a román rendőrség kötelékéből az eljáró magyar
rendőrtisztet.
Az ország második legnagyobb politikai pártja, az ellezéki
Magyar Demokrata Szövetség szerint az emlékművet nem gyalázták meg,
és az állítólagos tettesek egyszerűen lerészegedtek 30 üveg sör
elfogyasztása után. Bármi is legyen a helyzet, az valószínű, hogy az
incidens csak tovább fokozhatja a feszültséget Marosvásárhelyen és
Erdélyben egyaránt.
Fodor Györgynek, a délkelet-európai ügyek szakértőjének
kommentárja következik:
- A Romániai Magyar Demokrata Szövetség azonnal cáfolta, hogy
bármi része lett volna az incidensben. Nem sok kétség fér ahhoz,
hogy ez igaz -, figyelembe véve azt a katasztrófális hatást, amit ez
gyakorolhat a romániai magyarság helyzetére. Az incidens kiválóan
alkalmas a románok feldühítésére és a legcsúnyább nacionalista,
magyarellenes érzelmek keltésére. Az ugyancsak Marosvásárhelyen
márciusban lezajlott, 5 emberéletet követelő véres összecsapások óta
- melyeknek közel 300 sebesültje volt - románok és magyarok
viszonyát Romániában a feszült nyugalom jellemezte. Annak a
parlamenti bizottságnak, melyet az akkori események kivizsgálásával
és a következmények levonásával bíztak meg, már rég elő kellett
volna terjesztenie jelentését, de még mindig nem készült el vele.
(folyt.)
1990. október 9., kedd
|
Vissza »
|
|
- A marosvásárhelyi események - 1. folyt.
|
A májusi választásokon a 2 milliós magyar kisebbség egyöntetűen
a romániai magyarok demokrata szövetségére szavazott, amely - a
kormányon lévő Nemzeti Megmentési Front után - a legnagyobb
parlamenti csoport. Szembehelyezkedik a Fronttal, melyet a
kisebbségi érdekekkel szemben alapvetően ellenségesnek tekint,
azonban kapcsolatai más ellenzéki csoportosulásokkal vérszegények.
Egyetlen román ellenzéki párt sem akarja, hogy közelállónak
tekintsék a magyar kisebbségi szervezetet, minthogy az ország
politikai klímáját erőteljesen befolyásolják azok az aggodalmak,
hogy Magyarország területi igényt fog bejelenti Erdélyben.
A magyarországi nacionalizmus éledezése nagymértékben táplálja
ezeket az aggodalmakat. Ugyanakkor a káoszban és zűrzavarban leledző
román társadalom eszményi táptalaja a magyar terrorizmusról,
szabotázsról és összeesküvésről keringő vad híreszteléseknek,
amelyeket a sajtó egy része szándékosan terjeszt.
Ennek a légkörnek az igazi haszonélvezői a volt
Ceausescu-rendszer túlélői - elsősorban a volt secusok - akik amúgy
is meg vannak győződve arról, hogy a Ceausescut - és vele őket is -
megdöntő forradalmat Magyarországról élesztették. Ezek között a
körülmények küzött az RMDSZ nem sokat tehet annak érdekében, hogy
megkezdje a Ceausescu uralma alatt elvesztett nemzetiségi jogok
helyreállításának programját. S mindez megnehezíti azt a törekvését
is, hogy kordában tartsa a radikálisabb, esetleg szélsőséges
elemeket, amelyek létezhetnek a magyar kisebbség soraiban is.
Ez lehet a magyarázata a tegnapi eseményeknek. Ugyanakkor a mai
romániai politikai élet viharos káoszában nem lehet kizárni a
provokáció lehetőségét sem. +++
1990. október 9., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|