|
|
|
|
A kormány előtt a bírók és ügyészek helyzetével foglalkozó
előterjesztések - Dr. Balsai István, dr. Solt Pál és dr. Györgyi Kálmán
nyilatkozata (1. rész)
|
1990. október 9., kedd - A kormány csütörtöki ülésén
tárgyalja a működési zavarokkal küszködő bíróságok és ügyészségek
helyzetével, fejlesztésével foglalkozó előterjesztéseket. A magyar
jogállamiság jövője szempontjából meghatározó, hogy milyen
döntéseket hoz a kormány az igazságszolgáltatás személyi és dologi
feltételeinek javítására. A sajtóban is ismertetett feszítő gondok
enyhítését célzó javaslatokat dr. Balsai István
igazságügy-miniszter, dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és
dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész terjesztik elő, akik a kormányülés
előtt tájékoztatást adtak álláspontjukról Baranyó Györgynek, az MTI
munkatársának.
Dr. Balsai István mindenekelőtt arra utalt, hogy a kormány munkatervi feladata alapján tűzte napirendre a bíróságok és az ügyészségek helyzetének értékelését, s nem a bíráknak a nyilvánosság előtt is kifejezett jogos követelései miatt. Az előterjesztések tényfeltáró részei lényegében összhangban vannak a bírók és az ügyészek véleményével: napjainkra Magyarországon az igazságszolgáltatás feltételei olyan mértékben romlottak, hogy már-már lehetetlenné vált a törvényes ítélkezés. A jogállam kiépítésének, az állampolgári jogok érvényesülésének és a demokráciának pedig nélkülözhetetlen feltétele az önálló bírói hatalom és az ehhez szükséges jól működő bírósági szervezet.
Az igazságügy-miniszter értékelése szerint a jelenlegi helyzethez elsősorban az elmúlt évtizedek hibás intézkedései vezettek: a bíróságok szerepének téves megítélése következtében mintegy másfél ezerrel csökkentették a bírák létszámát, s az ügyek számának növekedése ellenére nem korszerűsítették a munkavégzés technikai eszközeit. A bírók és ügyészek teljesítményéhez - illetve más jogászi foglalkozásokhoz - képest elmaradt anyagi, valamint erkölcsi megbecsülésük. A felsorolt okok következménye, hogy jelenleg a mintegy 1700 bírói hely 10 százaléka nincs betöltve, és a munkával túlterhelt bírók - akik 1989-ben közel 600 ezer ügyben intézkedtek, s mintegy 59 milliárd forint érték felett döntöttek - aggódnak hivatásuk jövőjéért és saját egzisztenciális helyzetükért.
Dr. Balsai István kijelentette: az európai színvonalú igazságszolgáltatás létrehozásához mindenekelőtt az egyre növekvő munkaterhekkel arányos létszámfejlesztést kell végrehajtani, s megfelelő színvonalú munkafeltételeket kell teremteni. (folyt.köv.)
1990. október 9., kedd 15:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A kormány előtt a bírók, ügyészek helyzetével foglalko
|
A kormány előtt a bírók, ügyészek helyzetével foglalkozó előterjesztések - Dr. Balsai István, dr. Solt Pál és dr. Györgyi Kálmán nyilatkozata (2. rész)
Ugyanakkor a bírók és ügyészek számára olyan bér- és előmeneteli rendszert kell kialakítani, amely méltón kifejezi a bírói, ügyészi tekintélyt, és vonzóvá teszi az igazságügyi pályát. Mindezek megvalósítása érdekében javasolják a kormánynak: kezdeményezze, hogy az Országgyűlés döntsön az igazságügyi szervek - összesen mintegy 2,4 milliárd forint - költségvetési igényeinek teljesítéséről.
Dr. Solt Pál hangsúlyozta: rendkívüli jelentőségűnek tartja, hogy a kormány sürgősen és érdemben intézkedjen az igazságszolgáltatás működési feltételeinek biztosításáról. Ennek elmulasztása esetén komolyan számolni kell a jogállamiság megvalósítását veszélyeztető következményekkel. A bírói kar követelése nem egyszerűen létszám- és bérkérdés. A bíróságok helyzetének további romlása kihat az egész jogalkalmazásra, többek között a piacgazdaság megteremtéséhez szükséges jogi feltételek biztosítására is .
A Legfelsőbb Bíróság konkrét helyzetére utalva dr. Solt Pál megállapította: a 82 bíró ma még ugyan eleget tud tenni az ítélkezés időszerűségi és minőségi követelményeinek, de csak rendkívüli idegi és fizikai igénybevétellel. Amennyiben az igazságszolgáltatás működési zavarai átterjednek a legfelsőbb bírói fórumra is, akkor annak beláthatatlan következményei lennének a törvényesség érvényesülésében.
Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész megállapítása szerint a bírói ítélkezés helyzetének romlásával egyidejűleg hasonló mértékben, vagy még jobban romlottak az ügyészi szervek működési feltételei. Napjainkban az engedélyezett 1059 ügyészi helynek több mint 11 százaléka nincs betöltve, s a gondokat súlyosbítja, hogy az ügyészi munkát segítő infrastruktúra is teljesen elhasználódott, korszerűtlen lett. Ez a helyzet pedig már közvetlenül veszélyezteti az ügyészi szervezet alkotmányos feladatainak teljesítését. Eközben az ügyészség büntetőügyeken kívüli tevékenysége is egyre fokozódik.
Új ország épül, új jogi honalapítás történik - mondotta dr. Györgyi Kálmán. Az új jogrend megteremtéséhez és eredményes működtetéséhez pedig feltétlenül pénzre, időre és szakmailag jól felkészült jogászokra van szükség. A bíróknak és ügyészeknek ezért olyan munka- és életfeltételeket kell biztosítani, hogy szakmailag és egzisztenciálisan is kötődjenek pályájukhoz. Magyarországon is törvényben kell megállapítani - a bírókéhoz hasonlóan - az ügyészek státusát, munkafeltételeit és javadalmazását. (folyt.köv.)
1990. október 9., kedd 15:32
|
Vissza »
|
|
A kormány előtt a bírók, ügyészek helyzetével foglalko
|
A kormány előtt a bírók, ügyészek helyzetével foglalkozó előterjesztések - Dr. Balsai István, dr. Solt Pál és dr. Györgyi Kálmán nyilatkozata (3. rész)
Az igazságügy-miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész egybehangzóan állítják: az érdemi intézkedések elmaradása esetén bekövetkezhet a bíróságok és ügyészségek működésének teljes lehetetlenné válása, ami gátja lehet a társadalmi és gazdasági átalakulási folyamatnak. Ez pedig lényegesen nagyobb kárt okozna az országnak, mint az a költség, amely feltétlenül szükséges a bíróságok és ügyészségek működési feltételeinek javításához. (MTI)
1990. október 9., kedd 15:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|