|
|
|
|
Bűn, bűnhődés nélkül - a Szovjetunióban
|
1990. október 09. kedd (AP/MTI-Panoráma) - A jókülsejű
bőrkabátos férfin az izgalom legcsekélyebb jele sem látszott, amikor
beült a kiszemelt taxiba. Akkor sem, amikor kabátja alatt a kocsi
napi bevételével kiszállt. Pedig a taxis akkor már halott volt...
A színhely Moszkva, az időpont a nyolcvanas évek vége. A szovjet főváros a gorbacsovi reform előrehaladtával egyenes arányban válik a bűn városává. Hovatovább nemcsak az utca embere szorul védelemre, rendőri védelmet kérnek a szovjet főváros egykori ,,keménylegényei,, a taxisok is. A korábbihoz képest nagyobb személyes szabadság - vagy ennek érzete - és az egyre szaporodó válságjelenségek, főként az áruhiány és a szegénység, jó táptalajt teremtenek a bűnözés számára.
Minden szombaton szovjetek ezrei vándorolnak például a moszkvai körgyűrűhöz, ahol lopott kocsi-alkatrész adásvétel folyik. Olyan alkatrészeké, amelyeket az üzletekben lehetetlen beszerezni.
Amint azt Vagyim Bakatyin belügyminiszter egy sajtókonferencián elmondta, a bűnözés az idén előreláthatólag 15 százalékkal lesz magasabb a tavalyihoz képest. Naponta 7 ezer bűnesetet követnek el országszerte, pedig ebben nincs benne az illegális valutaváltók, kábítószerezők, a seftelők, és a közlekedésben vétkezők ,,tevékenysége,,. A bűnözési átlagnál nagyobb mértékben, 22 százalékkal növekszik ebben az évben az erőszakos cselekmények száma: ezeket főként lopott lőfegyverekkel követik el.
Borúlátó helyzetjelentésében Bakatyin a közállapotokat a II. világháború utániakhoz hasonlította. A dallam ismerős: a rosszul felszerelt rendőrség nem tud lépést tartani az egyre inkább piacorientált bűnbandákkal, amelyek modern eszközökkel és módszerekkel dolgoznak. A növekvő szociális feszültségek, a létbizonytalanság egyre nagyobb tömegeket hajt a gazdaság - kockázattal bár, de - megélhetést nyújtó ágazatába: a bűniparba.
A közvélemény ellenséges magatartása az ujonnan virágzásnak indult szövetkezeti szektorral szemben, új tevékenységet hívott életre: a bűnbandák, az olasz maffiához hasonlóan a bevétel bizonyos hányadáért szervezett védelemben részesítik a szövetkezeti éttermeket, boltokat. A bandák azután a ,,tisztes úton,, megszerzett pénzből tovább gyarapszanak és maguk is kereskedelmi láncot építenek ki. Az így felépülő bűnözési lánc valójában a kereskedelmi bankrendszer illetve az intézményes kölcsön hiányában virágzik, s azt helyettesíti: a gengszterek a náluk levő hatalmas rubeltöbbletet, amelyet nem tudnak keményvalutára átváltani, belföldön ruházzák be. +++
MTI-Panoráma
1990. október 9., kedd 13:04
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|