 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szovjet Zsidóság Nemzeti Kongresszusának távirata Antall Józsefhez
"...a magyar kormány továbbra
is segíti szovjet zsidók Izraelbe történő kivándorlását
Magyarországon keresztül. Megnyugtató annak megerősítése, hogy
Magyarország régi hagyományával, a menekülteknek való humanitárius
segítségnyújtással összhangban cselekszik."
SZER, Magyar híradó:
Az idegenfórgalom áronyoldalai
"Remélem, hogy
nem sokan találkoztak azzal a határmenti benzinkutassal, aki
semmiféle külön szolgáltatást nem nyújtott, mégis elfelejtette
visszaadni az aprópénzt 60 forintot. Vagy azzal a balatonfüredi
ABC-pénztárossal, aki 50 forinttal többet számított az egyik
külföldi vásárlónak, majd a reklamálás nyomán undorral a pultra
csapta a vevőt illető pénzt. Remélem továbbá, hogy csak véletlen
kisiklás volt, amikor az egyik patinás casinóban néhány alkalmazott,
köztük a krupié, trágár jelzők kíséretében cserélt véleményt a
szerencsét próbáló idegen vendégekről, nem sejtvén, hogy otromba
szövegüket némely külföldre szakadt hazánkfia tökéletesen megértette
és a jövőben biztosan máshová viszi majd elvesztésre szánt
dollárjait és márkáit."
|
|
|
|
|
|
 |
Egy liberális sejk halálára
|
Abu Dzabi, 1990. október 8. hétfő (Reuter/ADN/MTI-Panoráma)
- A hétfőre virradóra elhúnyt Rasid bin Szaid al-Maktum dubaji emír
a hét olajsejkséget tömörítő Egyesült Arab Emírségek egyik
alapítóatyja volt. A kicsiny ám annál gazdagabb sejkség uralkodója
76 (más források szerint 80) éves volt, s egyben az Emírségek
alelnöki és miniszterelnöki tisztségét is betöltötte. Kulcsszerepet
játszott abban, hogy a brit ellenőrzés megszüntével 1971-ben
létrejött a hét emírség stratégiai fontosságú szövetsége.
Bizonyosra vehető, hogy a befolyásos Maktum-klánból származó
Rasid sejk halálával nem fog megváltozni a sejkség liberális,
nyugatbarát irányvonala. Dubaj gazdasági felemelkedése egyértelműen
az elhunyt emír nevéhez kötődik. 1958-ban történt beiktatása óta
céltudatosan munkálkodott az infrastruktúra kiépítésén, a sivatagos
terület gazdasági és kereskedelmi központtá történő átalakításán.
Uralkodása alatt - már az olajárrobbanás előtt, akkor még hitelből -
Dubajban felhőkarcolók emelkedtek, korszerű közlekedési hálózatot
alakítottak ki, kiépült a városi energia- és vízszolgáltatás, a
fejlett egészségügy. Dubaj nemzetközi repülőtere a Közel-Kelet egyik
legforgalmasabb légiközpontjává vált. 1973 óta a nagyravágyó tervek
megvalósításához kapóra jöttek a sejkség tetemes olajbevételei is.
Rasid sejk mindvégig a liberális kereskedelmi és
gazdaságpoltika, a szabad piacgazdaság híve volt, s minden
tekintélyét latba vetette azért, hogy Dubajba csábítsa a nagy
nemzetközi bankokat és konszerneket, korszerű közigazgatást,
rendőrséget és vámszerveket biztosítva tevékenységükhöz. A kőolajtól
való egyoldalú függés ellensúlyozására nem szakított a sejkség
kereskedelmi hagyományaival sem. Az emirátust keresztülszelő
viziutat 800 tonnás hajók számára is járhatóvá tette, és újabb
kikötőket építtetett, köztük a nevét viselő Port Rasidot.
1981-ben a sejk agyvérzést kapott, ettől kezdve sokat
gyengélkedett, s egyre több feladatot bízott fiaira. A fontos
döntéseket azonban még ekkor sem engedte ki kezéből, s az utolsó
időkig hetente fogadórát tartott alattvalóinak.
Rasid sejknek három fia és egy lánya van, akit a katari sejkhez
adtak férjhez. Az uralkodó utódja várhatóan legidősebb fia, Maktum
bin Rasid lesz, aki jelenleg az Emírségek miniszterelnökhelyettese.
Többi fia ugyancsak fontos irányító tisztségeket tölt be Dubaj,
illetve az Emírségek intézményeiben. +++
1990. október 8., hétfő 14:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|