 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szovjet Zsidóság Nemzeti Kongresszusának távirata Antall Józsefhez
"...a magyar kormány továbbra
is segíti szovjet zsidók Izraelbe történő kivándorlását
Magyarországon keresztül. Megnyugtató annak megerősítése, hogy
Magyarország régi hagyományával, a menekülteknek való humanitárius
segítségnyújtással összhangban cselekszik."
SZER, Magyar híradó:
Az idegenfórgalom áronyoldalai
"Remélem, hogy
nem sokan találkoztak azzal a határmenti benzinkutassal, aki
semmiféle külön szolgáltatást nem nyújtott, mégis elfelejtette
visszaadni az aprópénzt 60 forintot. Vagy azzal a balatonfüredi
ABC-pénztárossal, aki 50 forinttal többet számított az egyik
külföldi vásárlónak, majd a reklamálás nyomán undorral a pultra
csapta a vevőt illető pénzt. Remélem továbbá, hogy csak véletlen
kisiklás volt, amikor az egyik patinás casinóban néhány alkalmazott,
köztük a krupié, trágár jelzők kíséretében cserélt véleményt a
szerencsét próbáló idegen vendégekről, nem sejtvén, hogy otromba
szövegüket némely külföldre szakadt hazánkfia tökéletesen megértette
és a jövőben biztosan máshová viszi majd elvesztésre szánt
dollárjait és márkáit."
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Halmai Gáborral
|
-----------------------
London, 1990. október 3. (BBC, Panoráma) - Magyarországon az
Alkotmánybíróság tegnap foglalt állást a Minisztertanács elnökének
felkérésére két olyan kérdésben, mely a készülő földtörvény-tervezet
végső formáját illetheti. Az alkotmány értelmezés arra terjed ki,
hogy egyrészt nem sértené-e az alkotmányban foglalt állampolgári
egyenlőséget, ha a privatizáció során az állam különbséget tenne a
tulajdoni tárgy jellegétől függően, másrészt pedig arra, hogy
lehetséges-e a szövetkezeti közösségi tulajdon államosítása későbbi
reprivatizáció céljára az alkotmányban előírt kisajátítás és
kártalanítás nélkül.
Ma délután adásunk szerkesztője, Békés Erzsébet Halmai Gáborral,
az Alkotmánybíróság munkatársával beszélt telefonon. Először
megkérdezte tőle, hogy miként is értendő az állampolgári egyenlőség
sérelme az adott esetben?
- A tavaly októberben módosított magyar alkotmány egyik
rendelkezése értelmében állampolgárt, illetve emberi jogok kapcsán
senkit sem lehet megkülönböztető módon kezelni. Az állampolgárok
egyenlő kezelésének fő szabálya alól abban az esetben lehetséges
csak kivétel, hogyha a jogalkotó nagyon pontosan, precízen
megfogalmazza, hogy milyen közösségi érdek indokol egy ilyen pozítiv
jellegű diszkriminációt.
Ebben a konkrét esetben tulajdonképpen az Alkotmánybíróságnak
kétfajta egyenlőségi tételt is vizsgálnia kellett. Az egyik az volt,
hogy vajon a tervezett szabályozás nem sérti-e a korábbi
földtulajdonosok és a korábbi földtulajdonnal nem rendelkezők
egyenlőségét.
A másik probléma, hogy vajon a volt tulajdonosok között nem
jelent-e egyenlőtlenséget az, hogyha aszerint különböztet közöttük a
jogszabály, hogy mi volt a tulajdonukban: föld-e, vagy más ingatlan,
esetleg valamilyen üzlet, vagy egyéb más jószág, tehát, hogy nem
különböztet-e a törvény a tulajdon tárgya alapján. (folyt.)
1990. október 3., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|