|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Szovjet Zsidóság Nemzeti Kongresszusának távirata Antall Józsefhez
"...a magyar kormány továbbra
is segíti szovjet zsidók Izraelbe történő kivándorlását
Magyarországon keresztül. Megnyugtató annak megerősítése, hogy
Magyarország régi hagyományával, a menekülteknek való humanitárius
segítségnyújtással összhangban cselekszik."
SZER, Magyar híradó:
Az idegenfórgalom áronyoldalai
"Remélem, hogy
nem sokan találkoztak azzal a határmenti benzinkutassal, aki
semmiféle külön szolgáltatást nem nyújtott, mégis elfelejtette
visszaadni az aprópénzt 60 forintot. Vagy azzal a balatonfüredi
ABC-pénztárossal, aki 50 forinttal többet számított az egyik
külföldi vásárlónak, majd a reklamálás nyomán undorral a pultra
csapta a vevőt illető pénzt. Remélem továbbá, hogy csak véletlen
kisiklás volt, amikor az egyik patinás casinóban néhány alkalmazott,
köztük a krupié, trágár jelzők kíséretében cserélt véleményt a
szerencsét próbáló idegen vendégekről, nem sejtvén, hogy otromba
szövegüket némely külföldre szakadt hazánkfia tökéletesen megértette
és a jövőben biztosan máshová viszi majd elvesztésre szánt
dollárjait és márkáit."
|
|
|
|
|
|
|
Egy lezárt ügy megbolygatása
|
----------------------------
München, 1990. szeptember 7. (SZER, Magyar híradó) - Kisebb vihart kavart az utóbbi napokban, hogy a Budapesti Katonai Ügyészség vádiratot nyújtott be a Budapesti Katonai Bírósághoz Végvári őrnagy és a belső biztonsági szolgálat volt vezetői ellen. Hogy ennek mi a jogi alapja és mi az értelme a jelenlegi politikai helyzetben, arról hallgassák meg Farkas Péter kommentárját:
- A hír jogászkörökben nem okozott meglepetést. Attól a pillanattól kezdve, hogy a frissen megválasztott legfőbbügyész, dr. Györgyi Kálmán szinte első intézkedéseként még idén júliusban hatályon kívül helyezte a Katonai Ügyészség csak néhány hónappal korábbi megrovásban részesítő határozatát, a vádirat benyújtása csak idő kérdése volt.
Ez a döntés - ami nemcsak politikai, de jogi körökben is visszatetszést keltett -, azt jelentette, hogy Végvári Józsefet katonai bíráság elé állítják - ez azóta meg is történt.
A Budapesti Katonai Ügyészség államtitoksértés és szolgálatban elkövetett kötelességszegés alapos gyanúja miatt állítja katonai bíróság elé Végvári Józsefet. A vádlott mindezen büncselekményeket azzal valósította volna meg, hogy információt adott a Belügyminisztérium hírhedt III/III-as ügyosztálya törvényellenes tevékenységéről.
Még jól emlékszünk a nagy politikai vihart kiváltó ügyre, amikor kiderült, hogy a Belügyminisztériumnak ez a titkos ügyosztálya még akkor is folytatta a telefonok lehallgatását, amikor már megszülettek a rendszerváltást előkészítő legfontosabb új törvények - mindekelőtt módosították az alkotmányt. Azóta tényként állapíthatjuk meg, hogy éppen Végvári Józsefnek, a Belügyminisztérium volt őrnagyának lépése nyomán szűnt meg a telefonlehallgatások és levélfelbontások évtizedes gyakorlata. Természetesen ehhez a megváltozott kül- és belpolitikai helyzet is kellett -, de ez nem csökkentheti az egyéni döntés jelentőségét. (folyt.)
1990. szeptember 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Egy lezárt ügy - 1. folyt.
|
De mi késztette Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt egy lezárt ügy megbolygatására? Ő úgy nyilatkozott, hogy az eset körülményeinek vizsgálata a bíróság feladata, és a korábbi megrovással az ügyészség olyan szerepet vállalt magára, amely - Györgyi Kálmánt idézve - a bíróság feladata.
Azt hiszem, hogy ez az igazságnak csupán az egyik része. Mert Magyarországon vádelv van érvényben, és ez azt jelenti, hogy a bíróság csak és kizárólag olyan ügyeket vizsgálhat meg, amelyekben korábban az ügyészség vádat emelt. A vádemelésnek pedig szigorú feltételei vannak: az ügyészségnek meg kell győződnie a bűncselekmény alapos gyanújáról.
Györgyi Kálmán szakképzett büntetőjogász, így bizonyosan tudja, hogy bűncselekmény kizárólag a társadalomra veszélyes cselekmény lehet. A vádirat tehát azt bizonyítja, hogy a hivatalban lévő legfőbb ügyész szerint: Végvári József veszélyeztette a magyar társadalmat, amikor hozzájárult a törvénytelen lehallgatási-gyakorlat megszüntetéséhez. Ha ugyanis hiányzik a társadalomra való veszélyesség, akkor nem lehet szó semmilyen bűncselekményről - és természetesen vádiratról sem -, még akkor sem, ha egyébként meg is valósult volna az államtitoksértés bűncselekménye. Ne felejtsük el: a jog mindig az éppen fennálló rendet védi. Nem is olyan régen az egész ellenzék bűncselekmények sorozatát valósította meg. A társadalom valódi érdekeit azonban nemhogy veszélyeztette volna az ellenzék, hanem nagyon is szolgálta.
A társadalomra való veszélyesség hiányát természetesen a bíróság is megállapíthatja, és ebben az esetben felmenti Végvári Józsefet, de a katonai bírósági eljárást már nem kerülheti el. (folyt.)
1990. szeptember 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Egy lezárt ügy - 2. folyt.
|
A legfőbb ügyész döntését azt sem teszi érthetőbbé, hogy ugyancsak megvádolták Pallagi Ferenc és dr. Horváth József nyugállományú rendőr-vezérőrnagyokat, mivel az új alkotmány hatálybalépése után nem szüntették meg a III/III-as ügyosztály törvénysértő tevékenységét.
Györgyi Kálmán, legfőbb ügyész, ugyanarra a vádlottak padjára ültette a jogellenes telefonlehallgatásért felelős személyeket és a törvénytelenséget leleplező Végvári Józsefet. +++
1990. szeptember 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|