|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Munkáspárt közleménye
"A Munkáspárt (MSZMP) Központi
Bizottsága október 6-án, szombaton ülést tartott, ahol értékelve a
helyhatósági választások első fordulóját, a párt tagjait és
szimpatizánsait a második fordulón való aktív részvételre szólította
fel.
"
SZER, Világhíradó:
A magyar gazdaság jövője
"A Magyar Nemzet tegnapi száma Matolcsy György államtitkár
programatikus cikkét közölte. Két címmel is: "A szabadság ára" az
egyik, de a cikk lényegét jobban fejezi ki a másik cím:
"Megrázkódtatással, de sokk nélkül".
Eléggé ismert, hogy az Antall-kormányon belül két áramlat küzd
egymásssal: az egyik irány két vezető személyisége: Kádár Béla és
Bod Péter Ákos. Ők óvatos, lassú, megrázkódtatások nélküli
átalakulást akarnak. A másik áramlat élén álló Rabár Ferenc és
Matolcsy György viszont a radikális gazdasági reformot sürgeti.
A tegnapi cikknek az ad jelentőséget, hogy Matolcsy világosan
fejti ki a radikális áramlat programját."
|
|
|
|
|
|
|
Ruanda: feltámadnak a régi démonok? (1.rész)
|
1990. október 7. vasárnap (MTI-Panoráma) - Franciaország Ruandában élő állampolgárainak evakuálása mellett döntött, Belgium ötszáz ejtőernyőst küldött Kigaliba, hogy ha kell, maga is követhesse a példát, Zaire csapatokat vezényelt Ruandába Juvénal Habyarimana elnök rendszerének támogatására, a fővárosban éjszaka fegyverek ropognak: egyszóval Ruanda, ez az Afrika közepén elhelyezkedő kis ország láthatólag ismét átadta magát démonainak, ellenőrizhetetlen polgárháború, etnikai konfliktus fenyeget, és talán újra mészárlás.
Belgiumban, amely - mint volt gyarmattartó - talán a legérdekeltebb európai ország, aggódva követik a hétfő óta érkező híreket. Több mint 1600 belga él a 26 ezer négyzetkilométeres, mintegy 5 millió lakosú országban: ha az újra vérbe borul, őket is komoly veszély fenyegeti. Márpedig a szegénység (Ruanda a világ három legszegényebb országa közé tartozik) és az etnikai feszültség keveréke veszélyes robbanóanyag.
A gyarmati rendszer a kisebbségi, a lakosságnak mintegy 15 százalékát képviselő, termetre viszont sokkal nagyobb, magasabb tutsziknak a hutu parasztok fölötti szinte feudális uralmára települt rá - ám 1959-ben a hutuk véres lázadása elsöpörte a tutszi uralkodó osztályt, amazoknak menekülniök kellett. A szomszédos Ugandába, Tanzániába, Burundiba, rokon törzsekhez emigráltak közülük sokan és azóta álmodoznak a visszatérésről. Azazhogy nemcsak álmodoznak: többször is betörtek az országba, de nem képviseltek jelentős katonai erőt, vissza kellett vonulniuk.
Ezúttal más a helyzet: Ugandában Museveni elnök maga is egy, a tutszikhoz közel álló törzs fia, és az Ugandában élő tutszik jelentős szerepet játszottak az előző rendszert megdöntő lázadásának győzelmében. Így lehetett tutszi az ugandai fegyveres erők helyettes vezetője, az a Fred parancsnok, aki a Ruandába behatolt hadoszlopot vezeti. Így rendelkezhettek a behatolók kiváló fegyverzettel és utánpótlással, és így férhet némi kétely azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyekkel az északi, hatalmas szomszéd kormányzata elhatárolja magát a területén élő tutszik ruandai betörésétől, sőt büntetést helyez kilátásba. Előbb is megakadályozhatta volna ugyanis az akciót, amelyről mindenképpen tudomással kellett bírnia. (folyt.)
1990. október 7., vasárnap 15:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|