 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Munkáspárt közleménye
"A Munkáspárt (MSZMP) Központi
Bizottsága október 6-án, szombaton ülést tartott, ahol értékelve a
helyhatósági választások első fordulóját, a párt tagjait és
szimpatizánsait a második fordulón való aktív részvételre szólította
fel.
"
SZER, Világhíradó:
A magyar gazdaság jövője
"A Magyar Nemzet tegnapi száma Matolcsy György államtitkár
programatikus cikkét közölte. Két címmel is: "A szabadság ára" az
egyik, de a cikk lényegét jobban fejezi ki a másik cím:
"Megrázkódtatással, de sokk nélkül".
Eléggé ismert, hogy az Antall-kormányon belül két áramlat küzd
egymásssal: az egyik irány két vezető személyisége: Kádár Béla és
Bod Péter Ákos. Ők óvatos, lassú, megrázkódtatások nélküli
átalakulást akarnak. A másik áramlat élén álló Rabár Ferenc és
Matolcsy György viszont a radikális gazdasági reformot sürgeti.
A tegnapi cikknek az ad jelentőséget, hogy Matolcsy világosan
fejti ki a radikális áramlat programját."
|
|
|
|
|
|
 |
450 éves a jezsuita rend (1.rész)
|
1990. október 3. (MTI-Panoráma) - 450 éves a Jézus Társaság,
a katolikus egyház legnagyobb hatású szerzetesrendje. A spanyol
zsoldoskatonából szentté avatott Loyola Ignác 1540-ben alapította,
illetve az év szeptember végén hagyta jóvá III. Pál pápa bullájában
a rend alapszabályát, amely eltért minden előző szerzetesrendétől.
Jövőre, 1991-ben pedig Loyola Ignác születésének lesz 500.
évfordulója. A kettős évforduló megünneplésére ,,Ignác esztendő,,
vette kezdetét Rómában és az egész világon. A jezsuita iskolákban és
intézetekben megemlékezéseket, konferenciákat rendeznek. A
Vatikánban kiállítás nyílik ,,Szent Ignác és a korabeli Róma,,
címmel. Jövő év júliusában nagyszabású zarándoklatokon keresik fel a
rendalapító működésének színhelyeit a hívők és rendtagok.
Az ,,egyház harcos rendje,, (e szavakkal kezdődik az alapító
pápai bulla) ma 24.618 tagot számlál a világ 113 országában.
Legtöbben vannak az Egyesült Államokban (5 ezer), Indiában (3 ezer),
Spanyolországban (2 ezer) és Olaszországban (1,6 ezer fő). A rend
igazgatja a világhírű gregoriánus egyetemet Rómában, a teológiai
tudományok legfőbb központját, és 665 iskolát, nevelőintézetet
szerte a világon. A Jézus Társaság az elmúlt évszázadokban
kitörölhetetlen nyomot hagyott az egyházon és a kultúrán, a
történelmi küzdelmekben mindig az egyház ,,élcsapatát,, alkotta. A
pápákhoz hasonlóan, életre szólóan megválasztott rendfőnök (,,a
fekete pápa,,) az európai nagypolitika ,,szürke eminenciása,,.
A ,,jezsuita,, szó éppen ezért mai napig indulatokat és vitákat
vált ki egyházon belül és kívül. II. János Pál pápa 1981-ben kemény
nézetütközésben lemondásra szólította fel Arrupe főgenerálist, mert
nem értett egyet azzal, ahogyan a rend Latin-Amerikában politikai
szerepre tört, ahogyan ott a társadalmi és szociális igazságosság
problémáját megközelítette. Nem az volt az első ilyen konfliktus a
jezsuiták 450 éves történelmében: 1773-ban XIV. Kelemen pápa már
feloszlatta egyszer a rendet, akkora volt az ellenkezés annak
politikai hatalmával és gátlástalan módszereivel szemben.
Paraguayban híttérítés ürügyén valóságos gyarmatbirodalmat, jezsuita
államot hoztak létre, elragadva Portugáliától a területet.
Befolyásuk kiterjedt minden királyi udvarra, a háttérből alakították
a politikát, és iskoláik révén a kultúrát.
Loyola Ignác követői a szokásos három fogadalom mellett
(szegénység, szűzesség, engedelmesség) tesznek egy negyediket is,
feltétlen engedelmességet a pápának. Ez volt 450 évvel ezelőtt a
,,harcos rend,, különlegessége. Akkor, az ellenreformáció
,,élcsapataként,, a protestantizmus terjedését voltak hivatottak
megállítani. (folyt)
1990. október 3., szerda 11:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|