Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Antall Józseffel
------------------------ München, 1990. október 4. (SZER, Magyar híradó, Kasza László) - A kormánykoalíciót - Antall József miniszterelnök úr szerint - nem fenyegeti veszély. Úgy gondolja, hogy sem a választások első fordulójának eredménye, sem az Alkotmánybíróság földtörvénnyel kapcsolatos határozata nem teremtett olyan helyzetet, amelyben kormányválságra kerülhetne sor. - A Kisgazdapárt sajátos politikai programját és a földkérdésben elfoglalt álláspontját mi egy kompromisszum keretében összeegyeztettük a kormánykoalíció másik két pártjával - tehát az MDF-fel és a Kereszténydemokrata Néppárttal. De mielőtt ezt a kompromisszummus javaslatot és földtörvénytervezetet a parlament elé terjesztettük, szükségesnek tartottuk az Alkotmánybíróság állásfoglalását, mert nem kívántuk annak kitenni akár a kormányt, akár ezeket a pártokat, hogy utána ezt akár az ellenzék, akár más az Alkotmánybíróság elé terjeszthesse, amelyik ezt alkotmányellenesnek minősítheti. A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent. Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem segítene a Független Kisgazdapárton. Attól, hogy ellenzékben lenne a saját - ha jól emlékszem - 43 képviselőjével, ellenzékben hangoztatná ugyanazt a kisgazdapolitikát, jóval kevesebb esélye lenne politikai akaratát érvényesíteni, mintha részt vesz egy korrekt kormánykoalícióban. (folyt.) 1990. október 4., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Interjú Antall Józseffel - 1. folyt.
- A magyar miniszterelnök a választások első fordulója után külföldről hazatérve először rádiónknak nyilatkozott a helyhatósági választások kimeneteléről. Sajnálatosnak tartja az alacsony részvételt az első fordulóban, de bizakodó a második fordulón történő részvétellel szemben. - Egyáltalán nem tekintem a választásokat lefutottnak, mert a mostani időszakban, a második menetben a városokban és Budapesten előttünk áll még a választási küzdelem. Bízom abban, hogy az ország lakossága és az ország választói tisztában vannak azzal, ha most azokat a pártokat és a kormánykoalíciót nem támogatják megjelenésükkel a szavazáson, akkor azt a politikai irányzatot, amelyiket korábban támogattak és a kormányzat létrehozásában elősegítettek, akkor az a kormányzat sokkal nehezebben tudja végrehajtani a politikai célkitűzéseit. Mindenkinek el kell dönteni, hogy egy politikai irányzatot kíván-e támogatni, s ha azt a politikai irányzatot támogatni kívánja, akkor tudnia kell azt, hogy vannak nehezebb időszakok, és a célok érdekében hogyan kell mögötte állnia. Együtt kell működni ahhoz, hogy ezt elősegíthesse. Ha ez az ország úgy dönt, hogy akarja ezt az irányvonalat, akkor aktívan meg kell jelennie és támogatnia kell. - Külpolitikai kérdésekről szólva rádiónknak adott interjújában a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország felvétele az Európa Tanácsba fontos lépés az Európához való csatlakozás útján. Igaz, hogy már Németh Miklós kormánya kezdeményezte ezt a felvételt, de azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek a csatlakozáshoz, csak a szabadon megválasztott magyar kormány tudta teljesíteni. A következő lépés - mondta a magyar miniszterelnök - a Közös Piachoz való csatlakozás. Ez két fázisban történik majd. (folyt.) 1990. október 4., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Interjú Antall Józseffel - 2. folyt.
- Mi az Európai Közösséggel megkezdjük a tárgyalásokat egy kétoldalú társulás érdekében. A kétoldalú társulásnak az az értelme, hogy mindaz, ami egy rendes tagságban benne van, az 1-től 99 százalékig benne lehet egy társulási szerződésben is. Én azt hiszem, hogy nekünk a teljes jogú tagság körülbelül 50-60 százalékának az elérése lehetne az optimális célunk most, amikor megkötjük ezt a megállapodást, hiszen a magyar gazdasági élet nem mindenben van felkészülve. Sőt nagyon sok vonatkozásban nincs felkészülve ahhoz, hogy egy ilyen kemény feltételű gazdasági közösségnek azonnal tagjai lehessünk, mint az Európai Közösség. Tagságunk az Európai Közösségen belül 1993. január 1. után lép életbe. Kicsi annak a valószínűsége, hogy addig új tagot vegyenek fel, hiszen komoly koncepcionális különbségek vannak a brit és a német-francia álláspont között. Tehát belső szerkezeti problémái, elvi vitái vannak a Közösségnek arról, hogy milyen mértékben bővítsék ki. - Antall József miniszterelnök szerint kormánya mindig súlyt helyezett arra, hogy nyugati kapcsolatai mellett a környező országokkal való kapcsolatokat, ezen belül a Szovjetunióval való kapcsolatokat is ápolja. A kormányfő véleménye szerint ez utóbbi három kérdéscsoportot ölel fel. Első: a Varsói Szerződés problémaköre. Második: a szovjet csapatak kivonásának kérdése. Harmadik: a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, különös tekintettel az olajszállítások problémájára. A miniszterelnök kifejezésre juttatta reményét, hogy a Szovjetunió maga fogja javasolni a Varsói Szerződés katonai szervezetének feloszlatását. Amennyiben ez nem következnék be - mondta Antall József - Magyarország jövőre kilép a szervezetből. (folyt.) 1990. október 4., csütörtök
Vissza »

	- Interjú Antall Józseffel - 3. folyt.
Ami a szovjet csapatok kivonásának ügyét illeti, ez anyagi kérdés - mondta a miniszterelnök. Ahol nagyon keményen összecsapnak a vélemények, megoldás még nincs. A gazdasági kapcsolatok területén szintén nincs még megoldás, mert az évtizedeken keresztül ránk kényszerített KGST-rendszer összeomlott, a Szovjetunió gazdasági válságban van, és olyan kiutat keres, amely mindenekelőtt neki kedvező - mondta a Szabad Európa Rádiónak adott interjújában Antall József miniszterelnök. +++ 1990. október 4., csütörtök
Vissza »