|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Jeszenszky Géza beszéde az ENSZ-ben
|
-----------------------------------
München, 1990. október 4. (SZER, A mai nap) - Jeszenszky Géza külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakán körvonalazta a magyar kormány külpolitikáját. New York-i tudósítónknak, Kéry Tamásnak a következőket mondta beszéde fontosabb részeiről:
- Jeszenszky kiindulópontja Magyarország és az ENSZ kapcsolatának a sajátos történelme volt.
- Magyarországot néhány hónappal az ötvenhatos forradalom előtt vették fel az ENSZ-be, és ennek köszönhetően az ENSZ hivatalosan tudott foglalkozni a magyar forradalommal. Az más kérdés, hogy végül is tehetetlen volt, de az a segítség, amit kaptunk és a menekültek kaptak, az a morális támogatás, hogy a magyarkérdés az ENSZ napirendjén volt évekig, ennek óriási jelentősége volt nemcsak abban, hogy Magyarországon fenntartotta a szabadság szellemét, hanem például abban, hogy a hatvanas évek elején, amikor a Kádár-rezsim amnesztiát adott, és egy mérsékeltebb, toleránsabb politikába kezdett, ez a nemzetközi nyomásnak volt köszönhető.
Volt egy hallgatólagos megegyezés, hogy az ENSZ akkor veszi le a magyar kérdést a napirendről, tehát akkor szűnik meg a Kádár-rendszer a vádlottak padján ülni, amikor Magyarországon legalábbis bizonyos alapvető téren engedményeket adnak. Ezt tartottam legfontosabbnak, hogy a beszédem elején elmondjam és köszönetet mondjak az ENSZ-nek ezért az akkori, ötvenhatos magatartásáért.
- A külügyminiszter kérésemre összefoglalta beszédének azokat a pontjait, amelyeket a legfontosabbaknak ítélt. Így például ezeket mondta: (folyt.)
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|