|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti Kerekasztal (1. rész)
|
1990. október 4., csütörtök - Nagy vitát váltott ki a
Szakszervezeti Kerekasztal csütörtöki budapesti ülésén a
szakszervezeti vagyon elosztásának kérdése, de megállapodásra nem
került sor. Az MSZOSZ képviselői hagsúlyozták: addig értelmetlen
meghatározni a kerekasztal delegálta tagokból létrehozott Vagyonügyi
Bizottság ügyrendjét, amig a tulajdon-részesek nem jutnak egységre a
vagyonelosztás elveiben. Amennyiben a vagyon egészben tartása
mellett döntenének, a hozadékot akkor is bizonyos elvek szerint
lehetne csak felosztani. Először tehát az elveket kellene
meghatározni. Az MSZOSZ javasolta, hogy a kerekasztal résztvevői
igazolják, milyen taglétszám alapján igénylik a vagyonrészt vagy a
hozadékrészt. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke kifejtette: nem ők
huzzák az időt, eddig is több 10 millió forint veszteséget okozott a
szakszervezeteknek, hogy nincs döntés a vagyonelosztás ügyében. Az
ok, hogy elmaradt a megfelelő vagyonkezelő szervezet, bank
létrehozása.
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ragaszkodott ahhoz, hogy az elosztás elveiről majd a Vagyonügyi Bizottság későbbi javaslatai alapján döntsenek. A liga elvi jelentőségűnek tartja, hogy elsőként a bizotság jogosítványaiban, ügyrendjében jöjjön létre megállapodás a Szakszervezeti Kerekasztal résztvevői között.
Az előterjesztett ügyrend egyébként rögzíti: a vagyon jelenlegi kezelője (az MSZOSZ) köteles a Vagyonügyi Bizottságnak a közös vagyon helyzetével kapcsolatos minden okiratba, bankszámlába betekintést engedni. A javaslat szerint a Vagyonügyi Bizottság november 15-ig készít előterjesztést a végleges vagyoni rendezésről, ennek elfogadása esetén pedig a korábbi SZOT vagyonnal kapcsolatos döntések túlhaladottá válnak.
Mivel a vitázó felek nem tudtak megegyezni, javaslat hangzott el: a Vagyonügyi Bizottság próbáljon meg különböző nézeteket közelítő kompromisszumos javaslatot kidolgozni.
Az ülésen foglalkoztak a Népszava vagyonának felmérésével. A Népszava véleményét nem ismerhették meg a résztvevők, mivel a lap vezetése nem képviseltette magát az ülésen. Szó volt még az üdültetési koncepcióról, az üdülési bizottság feladatairól is. (folyt.köv.)
1990. október 4., csütörtök 13:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakszervezeti kerekasztal (2. rész)
|
A tanácskozás közben külön sajtótájékoztatót tartottak a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának, a Munkástanácsok Országos Szövetségének és a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség képviselői. Itt bejelentették, hogy a liga és a munkástanácsok fontolóra veszik: a jelenlegi formában részt vegyenek-e továbbra is a kerekasztal munkájában. Erről testületi döntést kívánnak hozni. A szolidaritás sem tartja megfelelőnek a kerekasztalon kialakult időhúzó taktikázást, viszont nincs szándékuk ezt a távolmaradással kifejezni. A liga képviselője kifejtette: az általános szakszervezeti választásokkal kellene eldönteni, hogy az egyes érdekképviseletek mögött valójában milyen tömegek állnak.
A kerekasztalon ezután hosszas vita kezdődött arról, hogy a hét résztvevő képviselet közül melyik szervezet az igazán legitim.
Végül elvi állásfoglalást hoztak: ha nem sikerül a bányászoknak megállapodni a kormánnyal, akkor a szakszervezeti kerekasztal jószolgálati bizottság felállítását kezdeményezi az Érdekegyeztető Tanácsnál. (MTI)
1990. október 4., csütörtök 17:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|