|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
A szlovákiai nyelvtörvény-vita
|
------------------------------
München, 1990. október 4. (SZER, Magyar híradó) - A szlovákiai nyelvtörvény-tervezetet, amely szerint kisebbségi nyelveket kizárva, csak a szlovák nyelv lenne hivatalos és hivatalosan használható, egy kivételével minden szlovákiai párt ellenzi. Horváth Gabriella jelenti Pozsonyból.
- Akkor, mikor Európa államainak integrálódásáról egyre több szó esik, a nyugati országok általános meg nem értéssel fogadják a Közép-Kelet-Európában tapasztalható nacionalizmusokat.
A nemzetközi közvélemény aligha értheti, hogy demokratikus viszonyok között miért van szükség például egy nyelvtörvény elfogadására, miként azt Szlovákiában napjainkban szorgalmazzák. Az érthetetlenség annál nagyobb, mivel köztudott, hogy Csehszlovákiában a törvényhozás november 17-ikén készül elfogadni az alapvető jogok alkotmánylevelét, mely magába foglalja a nemzetközileg elfogadott egyéni és kollektív emberi jogokat. Márpedig az említett charta nemzetiségi és kisebbségi jogokat rögzítő harmadik része leszögezi a hivatalos értinkezésben a kisebbségi nyelvek használati jogát is.
Sajnos az említettek alig befolyásolják a nyelvtörvény körül kialakult vitát, vagy inkább hangulatkeltést. A szlovák nyelv végveszélyére figyelmeztető több hónapos sajtókampány nem volt eredménytelen. Jelenleg Szlovákia lakosságának mintegy 80 százaléka tartja szükségesnek törvényben rögzíteni a szlovák nyelv hivatalos jellegét az egész ország területén.
Ezek után aligha lehetne vitatéma a nyelvtörvény léte, vagy nemléte. A kérdést csupán az jelenti, ha már nyelvtörvény, milyen legyen az? (folyt.)
1990. október 4., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|