|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP állásfoglalása az Alkotmánybíróság döntéséről
"... szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmánybíróság
soron kívül vizsgálja meg az elmúlt évtizedek során alkalmazott
föld- és egyéb tulajdonszerzési jogcímek alkotmányosságát. Az FKgP kijelenti, hogy koalíciós partnereivel összhangban
továbbra is feladatának tekinti az elmúlt évtizedek kárvallottjainak
erkölcsi és anyagi kártalalnítását, a tulajdonjog összességére
kiterjedő reprivatizációs programjának megvalósítását."
SZER, Magyar híradó:
Interjú Antall Józseffel
" A Kisgazdapárt is tisztában van azzal, hogy a kormánykoalícióban
elfogalt helye mit jelent, és a Kisgazdapártnak a miniszterei éppen
úgy megszavazták a kompromisszumos földtörvénytervezetet, mint azt
az állásfoglalást, hogy az Alkotmánybíróság véleményét kikérjük, és
ők is tisztában vannak azzal, hogy ez mit jelent.
Senki nem keresett meg azzal, hogy a Kisgazdapárt ki kívánna
válni a koalícióból, nem is hiszem. Elvileg természetesen
lehetséges, hogy egy politikai párt úgy dönt, ha a programját nem
tudja megvalósítani, akkor kilép a kormánykoalícióból, de ez nem
segítene a Független Kisgazdapárton. "
|
|
|
|
|
|
|
Megsértették a felperesek jó hírnevét - Első fokú ítélet az
SZDSZ kontra Magyar Fórum ügyben (2. rész)
|
Végül nem felel meg a valóságnak az, hogy ,,Pető Iván párt-, Tölgyessy Péter pedig államigazgatási karrierjét váltotta szabadra, és mindketten az MSZMP tagjai voltak,,. Valójában Pető Iván és Tölgyessy Péter soha egyetlen percig nem voltak az MSZMP tagjai. Pető Iván az Új Magyar Központi Levéltár munkatársa 20 éve, Tölgyessy Péter pedig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója.
A bírósági tárgyalás folyamán Haraszti Miklós szűkítette az SZDSZ keresetét a személyére vonatkozó jogsérelem vonatkozásában azzal, hogy ezzel kapcsolatban külön keresetet indít. Ennek oka, hogy a cikk állítása szerint Haraszti Miklós ,,maoista összeesküvés vádjával állt bíróság előtt,,. Valójában Haraszti Miklós Darabbér című könyvének kéziratban való terjesztése miatt állt bíróság előtt. Az alperesek ennek kapcsán sem terjesztettek elő bizonyítást, ehelyett azt kérték a bíróságtól, hogy az szerezze be a Darabbér-per bírósági aktáját. Ha a bíróság ennek a kérésnek helyt adott volna, akkor a következő tárgyalásra csak októberben került volna sor. Haraszti Miklós szerint az alpereseknek ez az indítványa pusztán az időhúzást szolgálta, ezért úgy döntött, hogy a személyével kapcsolatos keresetet külön perként indítja meg, s ezzel lehetővé tette az azonnali ítélethirdetést.
A felpereseknek és az alpereseknek 15 nap áll rendelkezésükre, hogy eldöntsék, kívánnak-e az ügyben fellebbezni, vagy sem. (MTI)
1990. szeptember 14., péntek 18:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|