|
|
|
|
Szerbiai sztálinizmus - újvidéki Magyar Szó
|
-------------------------------------------
London, 1990. október 3. (BBC, Panoráma) - A Szerb Köztársaságban december 9-ikére tervezik az első többpártrendszerű választások lebonyolítását. A választások közeledtével roppant fontossá válik a sajtó szerepe. Ezzel természetesen a hatalmon lévő párt is tisztában van, és igyekszik továbbra is befolyást gyakorolni a tájékoztatási szervek szerkesztéspolitikájára. Ez az igyekezete azonban most már egyre keményebb ellenállásba ütközik a függetlenségre törekvő lapokban - így például a vajdasági magyarok napilapjában: az újvidéki Magyar Szóban is. Hogy milyen ellenállásról van szó, arról munkatársunk Sándoroff Péter beszélgetett Garai Bélával, a Magyar Szó belpolitikai szerkesztőjével:
- A Magyar Szó napilap dolgozói sztrájkkal tiltakoznak az ellen, hogy - mint mondják - a vajdasági tartományi kormány sztálinista módszerekkel, durván beavatkozott a lap irányításába. Garai Bélától, a lap belpolitikai rovatának szerkesztőjétől és a Magyar Szó dolgozói gyűlésének elnökétől kértem bővebb felvilágosítást.
- Egy kis helyesbítéssel kell kezdenem: tudniillik nem sztrájkot hirdettünk, hanem tiltakozunk, mert holnap megjelenünk teljes terjedelemben, úgy ahogy eddig is - és a tiltakozásunkkal azt akartuk kifejezni, hogy nem értünk egyet az ilyen sztálinista módszerekkel: hogy a dolgozói kollektíva megkérdezése nélkül, illetve annak akarata ellenére nevezzenek ki főszerkesztőket - nemcsak nálunk.
- Ki nevezi ki a főszerkesztőket? (folyt.)
1990. október 3., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú Garai Bélával - 1. folyt.
|
- A tartományi kormány a nyáron fondorlatosan kisajátította az alapítói jogokat 90 napra. Mindenki előtt világos volt, hogy mire megy a játék, hogy mit akart ezzel elérni. Az "engedetlen" főszerkesztőket leváltani, és megváltoztatni a tartományban megjelenő lapoknak egyre függetlenebb és szabadabb szerkesztési politikáját.
- Ezek szerint a Magyar Szó szerkesztéspolitikája nem tetszik a tartományi kormánynak?
- Azt hiszem, hogy nagyon enyhe kifejezés hogy nem tetszik, mert számtalanszor, vagy ötször figyelmeztettek, hogy nem szabad megszólaltatnunk a többi párt vezetőjét. Tudniillik a Magyaroszágon másfél-két évvel ezelőtt meghirdetett pluralista elvekkel összhangban, megpróbált függetlenebbül, a hatalmi pártot mellőzve, szabadabban írni, és megszólaltatni a többi párt képviselőit is, a lapban tolmácsoltuk az ő véleményeiket is.
Úgy igyekeztünk beállítani a szerksztéspolitikánkat, hogy ne álljon többé a hatalmi párt szolgálatába. A kommunista országokban ez így volt évtizedeken át. Mi szakítottunk ezzel a hagyománnyal, és megpróbáltunk az adott körülmények között szabadon és függetlenül írni. Ez természetesen nem nyerte el a tartományi helytartók tetszését, és minden eszközzel megpróbáltak bennünket megfélemlíteni. Ez volt a legutóbbi eszközük: hogy leváltották a főszerkesztőnket.
- Hogyan tovább? (folyt.)
1990. október 3., szerda
|
Vissza »
|
|
- Interjú Garai Bélával - 2. folyt.
|
- Percenként változik a helyzet. Talán a hangomon is érezhető, hogy egy kissé zaklatott vagyok, mert most jöttünk fel a megbízott igazgató és főszerkesztő irodájából, ahol megpróbált újból rábeszélni bennünket, hogy csináljuk úgy, mintha mi sem történt volna. Hogy az olvasó ne vegye észre, hogy itt valami forrong ebben a szerkesztőségben - és adjunk ki ugyanolyan lapot, amit mi meg is ígértünk, mert ez kötelességünk az olvasóval szemben.
Mi viszont nem megyünk bele abba a játékba, hogy ilyen apró kompromisszumok útján megváltoztassák a Magyar Szó bejáródott, és az olvasók által megszerett és becsült szerkesztési politikáját. Ezzel elásnánk magunkat 10-20 évre.
Én azt hiszem, hogy ha a hatalomban van egy fikarcnyi józanság, akkor meg fogja engedni, hogy mi folytassuk a mi szerkesztéspolitikánkat, az objektív tájékoztatást - és hogy újból pályázatot írjon ki, ahol ismét indul a Magyar Szó által támogatott főszerkesztő - és talán meg is választják. +++
1990. október 3., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|