Rendszerváltás és az MTI

	- Német egyesülés magyar szemmel - 1. folyt.
Ez azt jelenti, hogy az NSZK megbízható és liberális partnernek számít és az a kívánatos, hogy 45 év demokratizmusával itassa át a volt NDK-t is. A magyar öröm persze nem felhőtlen. Budapest végül is elveszített egy gazdasági partnert, amely rossz, vagy közepes árukért eddig megvette a rossz, vagy közepes magyar árukat. A nem teljesülő szereződésekért a magyarok máris többszáz millió márka kártérítést szeretnének. Az NDK-ban jórészt azok a vállalatok szűnnek meg, amelyek eddig kereskedtek a magyarokkal. Az átállás a kemény piacra nem lesz könnyű. A budapesti exportra már a Közös Piac rendelkezései érvényesek és a vámmentes szállításokra a brüsszeli határozat csak 1991 végéig adott engedélyt - ezt írja a Magyar Hírlap. Mindebből látható, hogy a piacgazdaság gyors kiépítése még a márka milliárdokkal megtámogatott NDK-ban sem megy símán. A munkanélküliség, az elszegényedés, bizonyos alávetettség a nyugati országrésznek, félelmet kelt a volt keletnémetek körében és a magyarok ebből rájönnek, hogy mindezek a hatások fokozottan érvényesülnek majd ebben az országban. Ráadásul úgy - több lap is említette ezt az utóbbi hetekben -, hogy Bonn figyelme kevésbé lesz érezhető Budapesten. Kohlék érthetően el lesznek foglalva saját keleti területeik fejlesztésével. Kevesebbet írnak azonban arról, hogy a látványos német-szovjet közeledésnek milyen hatásai lesznek majd Kelet-Európára. Vajon ez a régió közvetítő szerepet játszik-e majd a két nagyhatalom között? Kialakulnak-e majd új felosztott befolyási övezetek? Segít-e Németország a szovjet politika nagyobb szerepjátszásában a nyugat-európai övezetben, ez hogyan hat majd ki a magyar külpolitikára, amely most Berlinnel, Rómával és Párizzsal igyekszik elsősorban erős kapcsolatokat fenntartani? (folyt.) 1990. október 3., szerda
Vissza » Folytatásokkal »