Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Halmai Gáborral
----------------------- London, 1990. október 3. (BBC, Panoráma) - Magyarországon az Alkotmánybíróság tegnap foglalt állást a Minisztertanács elnökének felkérésére két olyan kérdésben, mely a készülő földtörvény-tervezet végső formáját illetheti. Az alkotmány értelmezés arra terjed ki, hogy egyrészt nem sértené-e az alkotmányban foglalt állampolgári egyenlőséget, ha a privatizáció során az állam különbséget tenne a tulajdoni tárgy jellegétől függően, másrészt pedig arra, hogy lehetséges-e a szövetkezeti közösségi tulajdon államosítása későbbi reprivatizáció céljára az alkotmányban előírt kisajátítás és kártalanítás nélkül. Ma délután adásunk szerkesztője, Békés Erzsébet Halmai Gáborral, az Alkotmánybíróság munkatársával beszélt telefonon. Először megkérdezte tőle, hogy miként is értendő az állampolgári egyenlőség sérelme az adott esetben? - A tavaly októberben módosított magyar alkotmány egyik rendelkezése értelmében állampolgárt, illetve emberi jogok kapcsán senkit sem lehet megkülönböztető módon kezelni. Az állampolgárok egyenlő kezelésének fő szabálya alól abban az esetben lehetséges csak kivétel, hogyha a jogalkotó nagyon pontosan, precízen megfogalmazza, hogy milyen közösségi érdek indokol egy ilyen pozítiv jellegű diszkriminációt. Ebben a konkrét esetben tulajdonképpen az Alkotmánybíróságnak kétfajta egyenlőségi tételt is vizsgálnia kellett. Az egyik az volt, hogy vajon a tervezett szabályozás nem sérti-e a korábbi földtulajdonosok és a korábbi földtulajdonnal nem rendelkezők egyenlőségét. A másik probléma, hogy vajon a volt tulajdonosok között nem jelent-e egyenlőtlenséget az, hogyha aszerint különböztet közöttük a jogszabály, hogy mi volt a tulajdonukban: föld-e, vagy más ingatlan, esetleg valamilyen üzlet, vagy egyéb más jószág, tehát, hogy nem különböztet-e a törvény a tulajdon tárgya alapján. (folyt.) 1990. október 3., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Interjú Halmai Gáborral - 1. folyt.
Tulajdonképpen az Alkotmánybíróság határozata ebben a kérdésben úgy szól, hogy csak abban az esetben lenne megengedhető mind a volt tulajdonosok és a nem tulajdonosok közötti, illetve a volt tulajdonosok közötti tulajdon tárgyára vonatkozó megkülönböztetés, hogyha azt a törvényhozó nagyon alaposan valamiféle közösségi érdekre, például a privatizáció hatékonyabb, előnyösebb, mindenki érdekét szolgáló megvalósítására hivatkozva tenné. Hogyha ilyen magyarázattal nem tud szolgálni, akkor ezek a fajta megkülönböztetések, tehát mind a kettő, beleütközik az alkotmánynak ebbe a bizonyos passzusába, és ennyiben alkotmánysértő lenne. - Arról van tehát szó, hogy a kormány nem terjeszthet be ilyen értelmű törvénytervezetet, illetve a parlament nem fogadhatna el ilyen törvényt? - Tulajdonképpen az Alkotmánybíróságról szóló, ugyancsak tavaly év végén elfogadott törvény értelmében az Alkotmánybíróságnak az a határozata, amelyben az alkotmánynak valamely rendelkezését értelmezi, mindenkire nézve kötelező. Ez azt jelenti, hogy kötelező a kormányra nézve is, aki egy tervezetet előkészít, és természetesen kötelező magára a törvényalkotó Országgyűlésre, aki egy ilyen törvényjavaslat alapján esetleg törvényt hoz; tehát amennyiben ilyen tartalmú törvény kerülne az Országgyűlés elé, ami ellentétes ezzel a bizonyos alkotmánybírósági értelmezéssel, ez sértené az alkotmánybírásági törvényben az értelmezés kötelező voltára vonatkozó rendelkezést. De miként természetesen más esetekben is előfordul, hogy állami szervek jogszabály-sértő módon járnak el, azt a lehetőséget persze nem lehet kizárni, hogy esetleg mégiscsak ezzel az alkotmánybírósági döntéssel ellentétes tartalmú törvény kerülhetne az Országgyűlés elé. Ennek azonban ugyancsak az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében igen komoly veszélyei vannak. (folyt.) 1990. október 3., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Interjú Halmai Gáborral - 2. folyt.
Elsősorban az a veszélye, hogy az Alkotmánybíróságnak a törvény értelmében joga van arra, hogy egy már elfogadott törvény alkotmányosságát vizsgálja; mégpedig a magyar alkotmánybírásági szabályozás szerint ezt az eljárást bárki, bármely állampolgár, akár egyetlen állampolgár is kezdeményezheti, függetlenül attól, hogy az illető állampolgárt érinti-e az adott törvény, vagy sem. Tehát, ha mégis elfogadásra kerülne egy ilyen törvény, egyetlen állampolgár ilyen indítványára, nyilvánvaló, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek mondaná ki azt a törvényt, ami a megítélése szerint a most meghozott értelmező határozatával ellentétes. - Az Alkotmánybíráság határozottan állást foglal tehát ebben a kérdésben. Végezetül hadd kérdezzem meg Öntől, hogy érkezett-e valamilyen kormányzati, vagy esetleg valamely párt részéről nyomás, hogy miként foglaljanak állást? - Természetszerűen ilyen nyomás nem érkezett, az Alkotmánybíróság még akkor is, hogyha viszonylag friss tervről van szó, hiszen ez év eleje óta működik, egy pártok és állami szervek fölött álló intézmény, azoktól függetlenül működik, és én egészen őszintén mondhatom, hogy ebben a kérdésben még úgynevezett informális befolyásolás sem történt, tehát nekem nincs tudomásom semmiféle befolyásolásról, és azt gondolom, hogy ez a döntés valóban az alkotmány szellemének megfelelő döntésnek tekinthető. +++ 1990. október 3., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »