Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 03.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MSZP nyilatkozata

" Magyar Szocialista Párt a Fidesz-hez hasonlóan minden tőle telhetőt megtesz az önkormányzati választási kampány eldurvulása ellen. A párt határozottan fellép minden olyan jelenséggel szemben, ami sérti vagy sértheti a választási kampány tisztaságát."
Román Rádió, Lapszemle:

Elmagyarosított Románok Demokratikus Szövetsége

"Ioan Gavra úr tudomása szerint Romániában körülbelül 1 millió 700 ezer elmagyarosított román élne, akiket a katolikus és református parókiákon tartanak nyilván. "

Göncz Árpád nyilatkozata (1. rész)

1990. október 3., szerda - Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke független értelmiségiek hozzá intézett nyílt levelére reagálva szerdán nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek a Parlamentben. Mint ismeretes, 100 magyar értelmiségi a kereszténység és a magyarság szellemében tiltakozott az ellen, hogy: ,,bárki bárkit önkényes - ,,faji,, , felekezeti stb. - szempontok szerint a nyilvánosság előtt ki akarjon rekeszteni az ország egyenrangú állampolgárai közül,,. Kérték a Magyar Köztársaság elnökét, nyilvánítsa ki, hogy ez az ország több csonkítást már nem tud elviselni, és tűrhetetlen, hogy ezt most itthon kíséreljék meg.


Göncz Árpád elöljáróban leszögezte, hogy a levél
végkövetkeztetéseivel teljes mértékben egyetért, majd a többi között
elmondta:

    - Az aláírók olyan emberek, akik az életükkel tettek
tanúbizonyságot arra, hogy magyarok és a magyarság ügyét magukénak
érzik, felelősen gondolkodnak róla. Nem az antiszemitizmus ellen
szeretnék most szólni, mert én az egész ügyet többnek érzem.
Öngyilkos jelentőségűnek tartom ezt a vitát és szimptomatikusnak a
magyarságra nézve. Ez egy véres, gyilkos vita, amely azzal fenyeget,
hogy a Magyar Írószövetséget szétrobbantja, a magyar értelmiséget
megosztja. Ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak.

    - A legnagyobb bajnak azt tartom, hogy amin a vita megindult az
körülhatárolhatatlan valami, egy fantomkérdés. (folyt. köv.)



1990. október 3., szerda 17:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Göncz Árpád nyilatkozata (2. rész)


A magyarság és a kereszténység önmagában is nehezen
definiálható. Azt, hogy valaki magyar-e, nem az határozza meg, hogy
nem az, hanem, hogy vállalja-e a sorsot.

    - Én tettei, cselekedetei alapján ítélnék meg valakit,
határoznám meg, hogy magyar vagy nem magyar, s nem azon az alapon,
hogy honnan jött, milyen származású. Mint ahogy a kereszténységet is
pozitív tartalmúnak érzem és nem kirekesztőnek: a keresztény nem az
aki nem zsidó, hanem az, aki magáévá teszi és éli a kereszténység
követeléseit, akiben társadalmi szolidaritás van, aki együtt tud
érezni másokkal, aki közelállónak érzi magához az elesetteket, aki
rá tud érezni a más fájdalmára. Mondhatnám azt is, hogy keresztény
az, akiben él a személytelen, az emberiség iránti szeretet és a
személyes, egyén iránti szeretet is. Mind a kettő pozitív tartalmú
meghatározás, egyik sem kirekesztő. S ezért érzem a vitát nagyon
veszélyesnek, mert ezekkel a fogalmakkal kirekeszt.

    - A másik, amiért szimptomatikusnak és nagyon-nagyon
veszélyesnek érzem ezt a vitát az, hogy körülvesznek bennünket a
társadalom és mindennapjaink égető, keserves gondjai. Azok a
keserves gondok, amelyeket tisztáznunk kellene, és megoldásukról
kellene építő szellemű vitát folytatnunk. Például a szociális
kérdésekre gondolok, arra, hogy egyik-másik etnikainak érzett kérdés
milyen mértékben szociális indíttatású, és miként lehet megoldani.
Ezek a problémák nagyon elmélyült és felelős elemzést követelnének.
Ezeknek az elemzéseknek is az volna a céljuk, hogy megoldjuk: hogyan
lehet a magyarság hálójából, a magyarság szeretetéből vagy
gondoskodásából kiesett rétegeket magunkba ölelnünk ismét, és nem
azt, hogy miként kéne valakivel vagy valakikkel a magyarság számát
csökkenteni. (folyt. köv.)



1990. október 3., szerda 17:16


Vissza »


Göncz Árpád nyilatkozata (3. rész)


- Öngyilkos, önpusztító, bomlasztó, roncsoló vita tehát ez,
amelynek véget kell szakítanunk. Nemcsak ennek, hanem a
szellemiségnek is, amelyik hajlandó ilyen vitát indítani. Senkiről
rossz szándékot nem tételezek fel. Sokkal inkább azt gondolom, hogy
amit mondott, azt - indokolt vagy indokolatlan - érzelmi indulatában
nem gondolta végig, nem fogalmazta meg pontosan. Egy vita
alaptétele, hogy a vita tárgyát képező kérdést teljesen pontosan,
definiálhatóan fogalmazzuk meg, mert akkor definiálható választ
lehet rá adni. Ha ez nem történik meg, akkor a válasz parttalanná
válik, érzelmeket kavar, és az érzelmek - amúgy is indulatoktól
túlhabzó életünkben túl nagy visszhangot keltenek, hullámokat
vernek.

    Göncz Árpád végezetül újságírói kérdésre válaszolva kifejtette:

    Magyarországon szólás- és sajtószabadság van, így nekem is -
mint magyar állampolgárnak, sőt első számú magyar állampolgárnak nem
elkülönítve egymástól e kettőt - jogom van a magam véleményét
hallatni, és szeretném, hogy jószándékomat senki se vonja kétségbe.
(MTI)



1990. október 3., szerda 17:16


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD