|
|
 |
|
 |
Németország: történelmi színhelyek, tartozékok (1.rész)
|
1990. október 3. szerda. (MTI-Panoráma) - Évtizedeken át
tartó Csipkerózsika-álmából tér magához csütörtökön, október 4-ikén
a Berlin szívében álló Reichstag (a birodalmi gyűlés épülete), hogy
otthont adjon a háború óta első egységes német parlament ülésének.
Bár a hetvenes évek elején befejeződött renoválás óta számos
pártkongresszus, alkalmi rendezvény színhelye volt az NDK egykori
,,államhatárától,,, kőhajításnyira található épület, a közvélemény
csupán múzeumként tartotta nyilván. Meglehet, hogy az egyesülés
nyomán ismét parlamenti élet költözik az öreg falak közé?
A német törvényhozás (Reichstag, azaz birodalmi gyűlés volt
akkoriban a neve) házának megépítése nem sokkal a birodalom
összekovácsolása után került napirendre. Bismarck kancellár egy
frankfurti építészt, Paul Wallot-ot bízta meg a tervezéssel. Az
alapkőletételre 1884. június 9-én került sor I. Vilmos császár, a
trónörökös (a későbbi II. Vilmos) és Bismarck kancellár
jelenlétében. A terveket az uralkodó hagyta jóvá - nem kis
bosszúságára az agilis trónörökösnek, aki az építkezés közben ,,az
izléstelenség csúcsteljesítményének,, nevezte az építményt. Erre
nagyon is rányomta a bélyeget az a körülmény, hogy Wallot bámulattal
tekintett francia kollegája, Garnier Párizsban épített operaházára.
Az eredményen mit sem változtatott a császár előtti beismerő
vallomása, miszerint ,,nemzeti épületet emelünk anélkül, hogy
nemzeti stílussal rendelkeznénk,,.
Alig tíz esztendeig tartó építkezés után 1894. december 5-én
avatták fel a négy saroktoronnyal és kupolával ellátott, masszív
építményt, a főbejárat fölötti timpanonban a felirattal: ,,Dem
Deutschen Volke,, (a német népnek). Az avatási ceremóniát már II.
Vilmos császár dirigálta, s ő volt az, akinek Németország
világháborús összeomlása nyomán 1918 novemberében menekülnie
kellett: a Brandenburgi kapun át hagyta el családjával együtt a
birodalom fővárosát, hollandiai emigráció felé.
A Reichstag egyik nagyméretű ablakából kiáltotta ki órákkal a
császár detronizálása után Philipp Scheidemann szociáldemokrata
képviselő a Német Köztársaságot. (Scheidemann nevét utca őrzi a
Reichstag közelében.) A viharos novemberi napokban a parlament
termei és folyosói éppúgy elkeseredett politikai csatározások
színhelyévé váltak, mint Berlin utcái - ám képviselők helyett
katonatanácsok üléseztek a törvényhozásban. (folyt.)
1990. október 3., szerda 13:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|