|
|
|
|
Volt egyszer egy Nyugat-Németország - 1.
|
1990. október 2. kedd (Reuter/MTI-Panoráma) - Az alábbiakban
közö ljü k a két német állam történetének rövid kronológiáját.
1945. május 8. - Adolf Hitler birodalmának végleges összeomlása.
1945. június 5. - A második világháborús szövetségesek (az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország) ellenőrzésük alá vonják és megszállási övezetekre osztják Németországot.
1948. június 26. - A nyugati szövetségesek légihidat szerveznek, miután a szovjet hatóságok elvágják a Nyugat-Berlinbe vezető szárazföldi útvonalakat.
1949. május 12. - A légihíd megszűnik, miután Moszkva enged, és megnyitja a részekre osztott volt birodalmi főváros nyugati szektoraiba vezető közutakat.
1949. május 23. - A volt nyugati megszállási övezetekből létrejön az új, demokratikus alkotmányon nyugvó, nyugatbarát Német Szövetségi Köztársaság: ideiglenes fővárosa Bonn.
1949. augusztus 14. - Az első parlamenti választásokon a Nyugathoz kötődő, kereszténydemokrata Konrad Adenauert választják kancellárrá. Államfő: a szabaddemokrata Theodor Heuss.
1949. november 21. - A három nyugati hatalom korlátozott szuverenitással ruházza föl az NSZK-t.
1953. június 10. - A Bundestag össznémet szabad választásokat, egységes kormányt s a második világháborút lezáró békeszerződést szorgalmaz.
1955. május 9. - Nyugat-Németország csatlakozik a NATO-hoz.
1957. január 1. - A Saar-vidék az NSZK tizenegyedik tartományává válik, miután a délnyugati iparvidék lakossága népszavazáson a Franciaországhoz való csatolás ellen foglalt állást. (A Saar-vidéket a második világháború után Franciaországnak ítélték.)
1958. november 27. - Moszkva azt követeli a nyugati hatalmaktól, hogy hat hónapon belül vonuljanak ki Berlinből, ám utóbb visszakozik.
1961. október 17. - Adenauer halála után a kereszténydemokrata Ludwig Erhard kerül a kancellári tisztségbe - politikája fémjelzi a nyugatnémet gazdasági csodát.
1966. december 1. - A kereszténydemokrata Kurt Georg Kiesingert nevezik ki kancellárrá, miután keresztény-szociáldemokrata koalíció osztozik a hatalmon.
1969. október 22. - Szociáldemokrata-szabaddemokrata koalíció élén a szociáldemokrata Willy Brandt lesz a kancellári. (folyt.)
1990. október 2., kedd 12:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Volt egyszer egy Nyugat-Németország - 2.
|
1970. március 19. - Az egy német nemzet, két német állam fölfogáson nyugvó Ostpolitik jegyében Brandt - a bonni vezetők közül elsőként - Kelet-Németországba látogat, és Erfurtban találkozik Willi Stoph miniszterelnökkel.
1971. szeptember 3. - A Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás enyhíti a város körüli feszültséget, miután a Szovjetunió elfogadja a Német Szövetségi Köztársaságot és Nyugat-Berlint egymáshoz fűző szálak létezését.
1972. december 21. - Csaknem két évtizeden át tartó hidegháborús ellenségeskedés után Kelet- és Nyugat-Németország diplomáciai kapcsolatokra lép egymással: a vonatkozó szerződés jószomszédi viszony ápolására kötelezi őket, s egyengeti Kelet-Németország nemzetközi elismerésének útját. Az okmányhoz csatolt levél leszögezi: a szerződés nem mond ellent a német újraegyesítésre irányuló bonni célkitűzésnek.
1973. szeptember 18. - Nyugat-Németországot fölveszik az ENSZ-be.
1974. május 5. - Bonnban keletnémet állandó képviselet nyílik.
1974. május 16. - A szociáldemokrata Helmut Schmidt veszi át a kancellári hivatalt Willy Brandttól, akinek le kellett mondania, miután egyik bizalmas tanácsadója, Günther Guillaume keletnémet ügynöknek bizonyult.
1977. október 19. Baloldali városi gerillák meggyilkolják Hans-Martin Schleyert, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét - magasra csap az emberrablások, pokolgépes merényletek és gyilkosságok hulláma, amely az évtized során 41 emberéletet követelt.
1982. október 4. - A kereszténydemokrata Helmut Kohlt választják kancellárrá, miután Schmidttől elpártolnak szabaddemokrata koalíciós partnerei.
1987. szeptember 7-11. - Erich Honecker keletnémet vezető nyugat-németországi látogatása.
1989. június 12-15. - Mihail Gorbacsov szovjet elnök az NSZK-ban jár, ahol ujjongó tömegek éltetik, amidőn kilátásba helyezi: egyszer eljöhet a Berlini Fal lebontásának napja.(folyt.)
1990. október 2., kedd 12:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Volt egyszer egy Nyugat-Németország - 3.
|
1989. november 30. - Frankfurt környékén pokolgép robban Alfred Herrhausennek, a Deutsche Bank (a legnagyobb nyugatnémet bank) elnökének gépkocsijában és kioltja a bankár életét.
1990. február 20. - A két Németország tárgyalásokat kezd a gazdasági unióról.
1990. május 5. - A két Németország és a második világháborúban győztes négy hatalom (2+4) Bonnban tárgyalásokba bocsátkozik a német újraegyesítés nemzetközi biztonsági feltételeiről.
1990. július 1. - Kelet- és Nyugat-Németország gazdasági uiója - a nyugatnémet márka kelet-németországi bevezetése.
1990. július 16. - Gorbacsov elnök közli Kohl kancellárral: Moszkva immár nem emel kifogást az egységes Németország NATO-tagsága ellen.
1990. szeptember 12. - A Moszkvában aláírják a 2+4 szerződést, amely helyre fogja állítani Németország szuverén jogait.
1990. szeptember 20. - A Bundestag (a nyugatnémet alsóház) és a keletnémet Népi Kamara ratifikálja a politikai egyesülésről szóló szerződést.
1990. szeptember 21. - A Bundesrat (a nyugatnémet felsőház) is ratifikálja az egységszerződést.
1990. október 1. - Az egykori négy szövetséges hatalom külügyminiszterei New Yorkban nyilatkozatot írnak alá, amelyben október harmadikától fölfüggesztik Berlin és Németország fölötti jogaikat (amíg a 2+4 szerződés, az összes érintett parlament általi ratifikálással hatályba nem lép).
1990. október 3. - Kelet-Németország csatlakozik az Német Szövetségi Köztársasághoz - 41 esztendei megoszottság után helyreáll a német egység.+++
MTI-Panoráma
1990. október 2., kedd 12:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|