|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. október 02. (BBC, kora reggeli híradás)
A második világháború győztes szövetséges hatalmainak külügyminiszterei, illetve bonni és berlini kollegáik aláírták azt a végső dokumentumot, amely visszaállítja Németország teljes szuverenitását. A New-York-i ENSZ székházban tegnap ünnepélyes keretek között aláírt okirat megszünteti a szövetségesek minden jogát és kötelezettségét, amelyet az elmúlt negyvenöt évben gyakoroltak Németország felett. Bush elnököt meghatódottsággal töltötte el az esemény, amely - mint mondta - lezárta a viszálykodás és megosztottság korszakát. Sevardnadze szovjet külügyminiszter kijelentette, Moszkva nem sajnálkozik Kelet-Németország megszűnése felett. A német egyesítés győzelem Európa számára, amely győzelem mindenki számára előnyös - mondta a szovjet diplomácia vezetője.
Bush és Sevardnadze az Európai Biztonsági és Együttműködési konferencia ülésén szólalt fel, amelyet most tartottak először amerikai földön. Az ülésen harmincnégy ország külügyminisztere van jelen. A részt vevők a hidegháborús szembenállás utáni Európa tervét próbálják majd felvázolni, amelynek alapja a demokrácia és a szabad piac.
Bush amerikai elnök kijelentette, Bagdadnak rá kell ébrednie arra, hogy az egész világgal került szembe. Kuvait iraki megszállása óta az amerikai elnök most szólalt fel először az ENSZ közgyűlésén. Mint mondta, továbbra is diplomáciai úton kívánja megoldani a válságot és felszólította az iraki vezetőket, hogy tegyenek eleget az ENSZ felhívásának és vonják vissza csapataikat Kuvaitból. Ez esetleg lehetővé tenné azt is, hogy végérvényesen rendezzék az Irak és Kuvait között fennálló nézeteltéréseket, és hogy megkezdhessék egy olyan tervezet kidolgozását, amely minden érintett fél számára elfogadhatóan rendezné az arab-izraeli konfliktus - mondta Bush elnök. Az amerikai vezető azonban kijelentette, nem változtatott álláspontján és semmiféle rugalmasságról nem lehet szó. Pusztán azért nem sürgette a konkrét katonai beavatkozásról szóló ENSZ határozat meghozatalát, mert időt kíván hagyni arra, hogy a szankciók elérjék céljukat. (folyt.)
1990. október 2., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
Jugoszlávia kollektív államelnöksége ma rendkívüli ülésen vitatja meg az ország két legnagyobb tagköztársasága között egyre feszültebbé váló nemzetiségi ellentétet. Az ülést Boriszlav Jovics elnök hívta össze, aki ENSZ-beli látogatását megszakítva tért vissza hazájába. A zavargások központja a nyugat-jugoszláviai Horvátország, ahol a szerb kisebbség kikiáltotta autonómiáját. A szerbek felháborodását az váltotta ki, hogy a horvát hatóságok bevonták a szerb tartalékos rendőrök fegyvereit. A tiltakozók barrikádokat emeltek a térséget a külvilággal összekötő utakon és vasútvonalakon. Belgrádban több ezer szerb nemzetiségű vonult az utcára, hogy tiltakozzék a szerb kisebbség - úgymond - horvát elnyomása ellen. A tüntetők felszólították a központi hatóságokat, hogy a szerbek nevében avatkozzanak közbe.
A szovjet központi kormány és Litvánia delegációi a balti köztársaság függetlenségi követeléseiről kezdenek ma tárgyalásokat Moszkvában. A delegációk élén Rizskov miniszterelnök, illetve Landsbergis litván vezető áll. Litvánia még márciusban nyilvánította ki függetlenségét a Szovjetuniótól, amire Moszkva gazdasági szankciókkal, többek között egyes olajszállítások felfüggesztésével válaszolt. Litvánia később visszavonta függetlenségi nyilatkozatát, aminek fejében Moszkva eltörölte a szankciókat és beleegyezett, hogy tárgyalásokat kezdjenek a köztársaság függetlenségének lehetőségéről.
Lezuhant egy kínai belföldi járaton közlekedő repülőgép. Az állami légitársasdág Boeing 737-es gépét feltehetően eltérítették. Jelentések szerint a repülőgép a dél-kínai Kanton repülőterén készült leszállni, amikor a szerencsétlenség történt. Áldozatokról eddig nem érkeztek egyértelmű jelentések, egy tudósítás azonban arról számolt be, hogy a gép tele volt.
A Magyarországon vasárnap megtartott helyhatósági választások legfrisebb eredménye szerint sok választó körzetben második fordulót kell tartani, mert a részvételi arány nem érte a választás érvényességéhez szükséges negyven százakékot. Budapesten mindössze öt kerületben adtak le elegendő szavazatot és a legtöbb vidéki városban is meg kell ismételni a szavazást. Az érvényben lévő törvény szerint a második fordulóban már nincs kikötött minimális részvételi arány. (folyt.)
1990. október 2., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
Jelentések szerint azokban a választó kerületekben, ahol kellő számú szavazatot adtak le, a kormánykoalíció pártjai rosszul szerepeltek. A nagyobb pártok illetékesei szerint a választók közömbössége a változások lassú menetének és a gazdasági helyzet romlásának tudható be. Bíró Zoltán, az MDF elnökségének tagja tegnap így nyilatkozott budapesti különtudósítónknak:
- Itt van egy alapvetően fontos kérdés, amivel szembe kell nézni az elkövetkező hetekben minden egyes pártnak, beleértve a kormánypártokat és beleértve az ellenzéket is. Itt arról van szó, hogy ennek a népnek nem tetszik az, ami politizálás címen folyik. Nem tetszik, és ennek a nemtetszésnek két alapvető oka van. Az egyik az a kormányon és pártokon és a népen kívül álló ok, ez a gazdasági elnyomorodás. Ebben nem érzett olyan kormányintézkedéseket és nem is érezhetett, amelyek javítanák az életlehetőségeit vagy valamiféle perspektívát mutatnának a közeli jövőre. Ez az egyik oka. A másik oka azonban már nem ezen múlik. Az már függetlenebb okokon múlik, hogy tudniillik a pártok, mint kezdő pártok és negyven év után túlságosan hirtelen létrejött pártok természetesen igen szerencsétlenül politizálnak időnként és ez látványos a parlamenti politizálás során. Dehát ez nem is új jelenség és erre lehetett is számítani, hogy az emberek többsége az nem szeretettel vagy tisztelettel néz a parlamentjére, hanem únja azt a fajta parlamenti politizálást, amit nap mint nap láthat a telezívióban és levonta ebből a következtetéseket, a pártokra nézve, a parlamentre nézve és végül a kormányra nézve természetesen és azt mondta, hogy neki ebből nem kell semmiféle ebből a politizálásból. Én ebben látom a fő okát és ezután, ha ezt megállapítottuk, akkor persze lehet részletezni, tehát lehetne kisebb rangú okokat is sorolni.
Bíró Zoltán az MDF elnökségének tagja. +++
1990. október 2., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|