|
|
|
|
Az egyesülés küszöbén: német sportgondok (1. rész)
|
1990. október 1. hétfő (Reuter) - A két Németország szerdai egyesítése előtt sokan szkeptikusan várják a fúzió sportéletre kiható vonatkozásait. Azt senki sem vitatja, hogy az egységes Németország, mint sportnagyhatalom, felzárkózik a Szovjetunió és az Egyesült Államok mellé, hiszen Szöulban a két német állam összesen 142 érmet szerzett, azaz mindenkinél többet, még a 132 medált nyert Szovjetuniónál is. A biztosra vehető barcelonai siker után azonban kérdéses, hogy meddig tarthat a győzelmi menetelés.
Az igaz, hogy NDK 25 sporttagozatos iskolájában az eddigiekhez hasonlóan megkezdődött az oktatás, s igaz, az intézmények falai, az osztálytermek, felszerelések változatlanok maradtak, ám a múltban oly sok sikert hozó sportiskolai rendszer új alapjai még nem alakultak ki. Hasonlóan látja a helyzetet az Európa-bajnok, olimiai érmes távolugrónő, Heike Drechsler is:
- Mi már megalapoztuk a pályafutásunkat, de a fiatalabb nemzedéknek ez sokkal keservesebb lesz.
Helmut Kohl nyugatnémet kancellár biztosította a kétkedőket arról, hogy az állam továbbra is ,,pénzelni,, fogja a keletnémet utánpótlás-nevelési szisztémát, valamint fenntartják az azt elősegítő két legfontosabb orvosi központot, a kreischai doppinglabort és a lipcsei kutató intézetet. Az élsport támogatására szakértők szerint éves szinten 120 millió márkát fog áldozni az egységes német kormány. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy az eddigi 6000 fős keletnémet edzőgárdának csak töredéke találhat megfelelő megélhetést a változások után. A barcelonai olimpiáig mintegy 5000 élsportolónak tudják a felkészülését biztosítani, de 1992 után a támogatottak száma 3 ezerre csökken. Az egységes német válogatottak közül az úszók már a januári perthi világbajnokságon megtartják közös premierjüket.
A szövetségek fúziója sem problémamentes, és ennek jelei már most megmutatkoznak két alapsportágban, az atlétikában és az úszásban. Mindkét szakágban ugyanis a keletnémetek ,,uralkodónak,, számítanak a nyugatiakkal, de sokszor az egész világgal szemben is, a címeres meztől így viszont búcsúzó nyugatnémetek nem fogadják szívesen az együttes létszámának ,,megkurtítását,,. Ez pedig aligha használ majd a csapatszellemnek. Ezt a hangulatot tükrözi a nyugatnémet atléták egyik legjobbjának, a gátfutó Harald Schmidnek a véleménye, mely szerint az atléták keletiek, a sportvezetők nyugatiak lesznek a világversenyeken.
Álláspontját alátámasztja az az adat, miszerint az augusztusi spliti EB-n a keletnémet küldöttség 34 érmet szerzett, míg a nyugat- németeknek csak 7 dobogós helyezés jutott. (folyt.köv.)
1990. október 1., hétfő 11:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az egyesülés küszöbén: német sportgondok (2. rész)
|
Ahogy közeledik a politikai egyesülés időpontja, a sportszövetségek is véglegesítik fúziójuk terminusait, körülményeit. A jeges sportok képviselői megállapodtak abban, hogy december 8-án tartják az első közös közgyülést. A 135 ezres taglétszámú jelenlegi nyugatnémet, valamint a 7500 tagu keletnémet szövetség ekkor válik eggyé. Az új szervezet nemzetközi tagságáról a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) Tanácsa október 5-én Londonban dönt.
A súlyemelők vasárnapi, Leimenben tartott közös tanácskozásán véglegesítették, hogy a novemberi budapesti világbajnokságon egységes csapattal szerepelnek. A vb előtt, október 19-21. között Dortmundban tartják a német bajnokságot, amely egyben válogató is a budapesti viadalra. (dpa)+++
1990. október 1., hétfő 13:20
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|