|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A kormány gazdasági programjáról
" A kedden nyilvánosságra hozott kormányprogram egyik
jellegzetessége az ellentmondásosság és a tisztázatlanság. A
termőföldről kimondja a program, hogy - az Alkotmánybíróság
döntésétől függően - vissza lehet állítani az 1947-es
tulajdonviszonyokat. Egy másik mondat viszont azt szögezi le, hogy
mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó falusi
réteget kell földhöz juttatni. Ellentétes, egymást kizáró állítások
és állásfoglalások. Nem tudtak megegyezni, és mindkettőt betették a
szövegbe.
Más, fontos kérdésekben is ilyen ellentmondásokkal találkozunk.
Az örökölt helyzetet azzal jellemzi a program, hogy a kormány üres
kamrákat és fedezetlen csekkeket kapott, és az ország erőforrásai
kimerültek. Később azonban azt írják, hogy jelentős tőkeállomány
halmozódott fel.
A miniszterek nyilatkozataiból jó néhány hete tudjuk, hogy a
legfontosabb gazdasági kérdésekben a kormányban két áramlat van: egy
etatista és egy liberális.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla a
dirigizmus híve. Viszont a gazdaság gyors liberalizálását akarja
Rabár Ferenc pénzügyminiszter.
A két álláspont egymás mellett van a szövegben, feloldás nélkül.
"
|
|
|
|
|
|
|
Turizmussal a szocializmusért - 2.
|
A kubai forradalom eddigi története azt mutatja, hogy az országot igazán az lelkesíti, ha lehetetlennek tünő feladatot kell megoldania. A kampánypolitika legalábbis ezt sugallja: a forradalom elején az irástudatlanságot számolták fel, aztán mindenki a 10 millió tonnás cukortermelés eléréséért harcolt, most a turizmus került napirendre. Persze, ez a kérdés bonyolultabb, hiszen nem elég a lelkesedés, a társadalmi munka, a turizmus fejlesztéséhez - akárcsak a háborúhoz - pénz, pénz és még egyszer pénz szükséges.
A külföldi tőke bevonása meglehetősen sok nehézségbe ütközik. Kuba a turisták, de nem a külföldi befektetők paradicsoma. A befektetéssel járó helyi kockázatok mellett azzal is számolniuk kell a külföldi üzletembereknek vagy kormányoknak, hogy az Egyesült Államok rossz néven veszi a Kubával való együttmüködést, s ezt kész konkrét ellenlépésekkel is kifejezni.
Tavaly augusztusban bizakodóan nyilatkozott a kubai Idegenforgalmi Hivatal elnöke. Rafael Sed szerint az évezred végére Kubának egymilliárd dollár bevétele lesz a turizmusból. A fejlesztési programba nyugatnémet, spanyol, mexikói és kanadai cégek is beszálltak, melyektől 27 ötcsillagos szálloda, 24 motel és 275 villalakás felépítését rendelték meg Varadero üdülőkörzetében. Hasonlóan nagyszabású terveket dolgoztak ki az ország más részeiben is és hozzákezdtek egy 1200 személyes luxushajó építéséhez.
Rövid idő alatt azonban kiderült, hogy a tervek megvalósítása nem lesz könnyű. A nyugatnémet cégek visszakoztak és a spanyolok sem olyan lelkesek, mint korábban voltak. A spanyolok egy szállodát felépítettek Varaderóban, de a folytatás már bizonytalan. Idén augusztusra pedig beköszöntött a fütőanyag-hiány, ami az építőanyagipari kapacitások szűkűlésével jár.
A válságos helyzetben a kubai vezetés úgy döntött, hogy a szociális programot áldozza fel a turizmus fejlesztése érdekében. Lemondtak a lakásépítési program megvalósításáról, nem építenek új iskolákat, óvodákat, kulturális létesítményeket. Jövőre Kubában rendezik meg Amerika olimpiáját, a Pánamerikai Játékokat. Mivel ez a rendezvény szorosan kapcsolódik a turizmushoz, a hatalmas központi stadion, uszoda és kerékpárstadion építése folytatódik. Az önfeláldozás újabb lépése az volt, hogy a - szintén kampányban - kiépített rendkivül fejlett egészségügyi infrastruktúrát a gyógyturizmus szolgálatába állítják. S ha a kubaiak lassan már mindenről lemondanak, akkor a szigetországban tényleg nincs szükség Kelet-Európa ,,ötvendolláros,, turistáira.+++
Gózon István (Havanna), MTI-Panoráma
1990. szeptember 30., vasárnap 13:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|