|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
A kormány gazdasági programjáról
" A kedden nyilvánosságra hozott kormányprogram egyik
jellegzetessége az ellentmondásosság és a tisztázatlanság. A
termőföldről kimondja a program, hogy - az Alkotmánybíróság
döntésétől függően - vissza lehet állítani az 1947-es
tulajdonviszonyokat. Egy másik mondat viszont azt szögezi le, hogy
mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó falusi
réteget kell földhöz juttatni. Ellentétes, egymást kizáró állítások
és állásfoglalások. Nem tudtak megegyezni, és mindkettőt betették a
szövegbe.
Más, fontos kérdésekben is ilyen ellentmondásokkal találkozunk.
Az örökölt helyzetet azzal jellemzi a program, hogy a kormány üres
kamrákat és fedezetlen csekkeket kapott, és az ország erőforrásai
kimerültek. Később azonban azt írják, hogy jelentős tőkeállomány
halmozódott fel.
A miniszterek nyilatkozataiból jó néhány hete tudjuk, hogy a
legfontosabb gazdasági kérdésekben a kormányban két áramlat van: egy
etatista és egy liberális.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Kádár Béla a
dirigizmus híve. Viszont a gazdaság gyors liberalizálását akarja
Rabár Ferenc pénzügyminiszter.
A két álláspont egymás mellett van a szövegben, feloldás nélkül.
"
|
|
|
|
|
|
|
Embargo vasárnap este 20.00 óráig
Németh: Nem pénzért csináltuk - Bild am Sonntag
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. szeptember 30. vasárnap (MTI-tud.) - Németh
Miklós volt miniszterelnök egyszer s mindenkorra szeretne véget
vetni azoknak a híreszteléseknek, hogy Magyarország pénzért engedte
ki egy évvel ezelőtt Nyugatra az NDK-ba visszatérni nem kívánó
németeket, s hogy ez szóba került 1989. augusztus 25-ikén, Németh
Miklós és Horn Gyula akkori külügyminiszter NSZK-beli
villámlátogatásán. A Bild am Sonntagban Németh Miklós kijelentette:
,,Az alkalmat felhasználva, remélhetőleg egyszer s mindenkorra
sikerül véget vetnem ennek a rosszindulatú híresztelésnek. A pénz
témája egy szóval sem került terítékre. Kohl ugyan feltette akkor a
kérdést: +Mit akarnak cserébe?+, világos volt azonban, hogy nem
pénzről volt szó, hanem csupán a jövendő jószomszédi kapcsolatokról
Magyarország és Németország között. Voltak ugyan a magyar kormánynak
hiteligényei, de ezek még 1989 januárjából származtak, amikor még
senki sem láthatta előre a nyárvége drámai fejleményeit.,,
Németh Miklós a nyugatnémet vasárnapi lapnak is elmondta, hogy a tolmácsot nem számítva, négyen tárgyaltak a Gymnichi-kastélyban 1989. augusztus 25-ikén: Kohl kancellár, Genscher külügyminiszter, Horn Gyula és Németh Miklós. Az osztrák-magyar határnak az NDK-sok előtti megnyitásával kapcsolatos döntést Budapesten hatan készítették elő. Németh Miklós Vranitzky osztrák kancellárral is konzultált, aki - mint a volt magyar miniszterelnök a Bild am Sonntag munkatársával közölte - nem emelt kifogást a Vasfüggöny megnyitása ellen. ,,Meg kellett azonban ígérnünk, hogy szorosan együttműködünk az osztrákokkal a terrorizmus, a csempészés és a kábítószer-kereskedelem leküzdésében. Ezt megígérhettem,, - mondta Németh Miklós.
A magyar politikus közölte azt is, hogy miután ,,a menekültek mellett és az NDK ellen döntöttünk,, ,a berlini vezetést is tájekoztatták. Honecker és politikustársai rendkívüli módon haragudtak, maga Erich Honecker levelet is írt az akkori MSZMP akkori első emberének, Nyers Rezsőnek. Németh Miklós elmondta, hogy a szovjetek nem próbáltak bavatkozni a döntéshozatalba. ,,A megfelelő időben tájékoztattuk a Budapesten akkreditált nagyköveteket. A szovjet (nagykövet) ugyanúgy tudomásul vette (a tájékoztatást), mint a többiek. Egyéb nem történt,,. +++
1990. szeptember 30., vasárnap 11:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|