|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Gazdasági rendszerváltást sürget a VOSZ - sajtótájékoztató (1.
rész)
|
1990. október 3., szerda - A nyugodt erő politikája a
gazdaságban nem vezet eredményre, és ahhoz hogy a gazdasági
rendszerváltás megtörténjen, szükséges a vállalkozók dinamizmusa,
kockázatvállalása. A kormány az ország gazdasági problémáit a
vállalkozók nélkül nem képes megoldani, éppen ezért a vállalkozók
elvárják, hogy a kormány mindenkor vegye figyelembe e réteg
gazdaságpolitikai elképzeléseit, érdekeit.
Mindezt Palotás János, a VOSZ elnöke mondotta azon a szerdai sajtótájékoztatón, melyet a VOSZ székházában az elnökségi ülést követően tartottak. Bejelentette: a vállalkozók alkotmánymódosítási javaslatot tettek, amit immár két hete a kormánynak, pontosabban Antall József miniszterelnöknek átadtak. Az alkotmány jelenleg a köztulajdont és a magántulajdont egyenjogúnak és egyenlőnek tekinti, elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadáságát. Az alkotmánymódosítási javaslatuk szerint az alaptörvényben is helyet kapnak a magántulajdon érdekeinek fokozott szem előtt tartása, illetőleg kiemelten fontos a magántulajdonon alapuló vállalkozás. Igaz, hogy jelenleg egyetlen nyugat-európai demokratikus államban sem rögzíti ezt alkotmány, ám ha a jelenlegi 90 százalékos állami tulajdont lényegesen csökkenteni kívánjuk, elengedhetetlen a magántulajdon és az azon alapuló magánvállalkozás pozitív megkülönböztetése. A VOSZ elnöke példaként említette: a kormány az elmúlt évben adókedvezményben részesítette a három millió forint alatti forgalommal működő cégeket azért, hogy a magánvállalkozókat támogassa. Mivel azonban a tulajdon egyenlő, ez a kedvezmény az állami kisvállalatokra is vonatkozott, ennek megfelelően túlnyomó többségében e szervezetek részesültek a kedvezményben. Az esélyegyenlőség tehát tulajdonképpen hátrányt jelent a ma még csekély arányú vállalkozói réteg számára. Az említett akotmánymódosítási törvényjavaslat ezen kíván változtatni. A sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban elmondták még, hogy amennyiben a kormány a módosítást nem támogatja, a VOSZ parlamenti képviselői útján terjeszti a javaslatot a törvényhozás elé.
A VOSZ vezetői beszámoltak arról is, hogy szakértők segítségével elkészítették a gazdasági amnesztiáról szóló törvényjavaslatot. Eszerint egyszeri alkalommal mentesítenék a kis- és magánvállalkozókat minden olyan vétségért kirótt bírság kifizetése alól, amelyet 1989. december 31-ig bizonyítottan nem saját hibájukból követtek el. (folyt.köb.)
1990. október 3., szerda 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Gazdasági rendszerváltást sürget a VOSZ - sajtótájékoztató (2.
rész)
|
A VOSZ szerint ugyanis a vállalkozók jelentős részét 1982 óta számos esetben pontatlanul, illetve késve tájékoztatták, nem egyszer félrevezették, így gyakran önhibájukon kívül is szabálysértési vétséget követtek el. Sok esetben nem is lehetett figyelemmel kísérni a változásokat, mivel azok az életbe lépést követően egy-két, esetenként több hónapos késéssel jelentek meg írásban. Igazságtalan lenne most mindezért a vállalkozókat megbüntetni. A törvényjavaslatnak - hangsúlyozták - nincs költségvetési hatása, mert még meg nem történt vizsgálatok elhagyásáról, illetőleg be nem fizetett bírságok eltörléséről lenne szó. Igaz, a törvényjavaslat elfogadása esetén a költségvetés nem számíthat bírságból származó bevételre sem. Ez azonban tulajdonképpen elhanyagolható, mert egy 1988-as adat szerint a vállalkozóknál végzett ellenőrzések során feltárt hiányok és többletek halmozott összege nem érte el a bevallott és befizetett adók három százalékát sem.
A sajtótájékoztatón szó esett a kormány hároméves megújulási programjának fogadtatásáról is. A magántőke érdekvédelmi szervezetének vezetői elmondták: tanulmányozva a programot, annak gazdasági részével egyáltalán nem elégedettek, mert abban egymással ellentétes célok is fellelhetők. Mindenesetre bíznak abban, hogy a kormány a programból azokat a célokat valósítja meg, amelyek egybeesnek a vállalkozók gazdaságpolitikai elképzeléseivel és érdekeivel. (MTI)
1990. október 3., szerda 18:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|