|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
A mezőgazdasági érdekképviselet hiányáról
|
-----------------------------------------
München, 1990. szeptember 29. (SZER, Földközelben, Rajki László) - A sok bába között elveszni látszik a négy évtized óta mostohagyereknek számító mezőgazdaság és parasztság. Az utolsó esztendőben érdekvédelmi szervezetek egész sora jött létre, született újjá, alakult meg-, vagy át. Mindegyik zászlajára tűzte a falvak népének felemelését, az ezeréves földkérdés megoldását, az agrártermelés felvirágoztatását, amely szép programból eddig szinte semmi sem valósult meg a gyakorlatban.
Az érdekképviseletet korábban kisajátító, eláruló TOT egyeduralmának megszűnését sajnos nem az érdekek egyeztetése, a legkisebb közös nevező keresése követte, hanem a teljes konfrontáció, az ideológiai háború, a vidéki lakosság megosztása, a széthúzás. Ez viszont nemhogy említette volna a súlyos ellentmondásokat-problémákat, hanem tovább mélyítette a gazdasági, erkölcsi, társadalmi válságot.
A múlt kilátástalanságát nem a biztos jövő, hanem a bizonytalan jelen váltotta fel. Mindez elsősorban a diktatúrától kapott rendkívül terhes örökség, valamint a bukott rezsim maradványai hatalom- és vagyonátmentési manipulációinak eredendője -, de részben az új demokrácia pártjainak, érdekvédelmi szervei gyermekbetegségeinek is következménye.
Ha az észérvek helyett a politikai vakság, a demagógia, a gyűlölködés a szembenálló pártok, szervezetek mozgatója, akkor nem jut ötről hatra az ország, a mezőgazdaság, a parasztság, hanem esetleg visszaesik a négyre, amelynek bizonyos jelei már tapasztalhatók. Ideje lenne véget vetni az ellenségeskedésnek, a meddő vitáknak, a cimkézésnek, a boszorkányüldözésnek, és megkeresni azt a legkisebb közös nevezőt, amelynek segítségével együttes erővel kimozdítható a kátyúból a nemzet szekere. (folyt.)
1990. szeptember 29., szombat
|
Vissza »
|
|
- Az érdekképviselet hiánya - 1. folyt.
|
Be kellene látni, hogy a csendes forradalom, a békés átmenet nem egyeztethető össze a leszámolással, az ellenségeskedéssel, hanem csak az elszámolással és az ellenzékiséggel. Éppen ezért tartom különösen ésszerűnek a Magyar Parasztszövetség kezdeményezését a falvak, népek közös érdekvédelmének megteremtésére.
Gerbovics Jenő főtitkár, tárca nélküli miniszter a közelmúltban bejelentette, hogy a meglévő érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetni kívánják a parasztság sorsát érintő legfontosabb kérdéseket. Így például a Parasztszövetség eddigi ellenfelével: a TOT-utód MOSZ-al együttműködve, kidolgozott egy olyan agrárkamara-tervezetet, amely az egész érdekképviseleti rendszert magába foglalná, tehát átfogóan védené a mezőgazdasági össze- és régetérdekeit is.
Remélhetőleg sikerül megtalálni azt a legkisebb közös nevezőt, amelynek segítségével a falvak népe ismét a saját gazdjájává válhat, igazságosan, ésszerűen rendezheti az ezeréves pört: a földkérdést, megteremtheti a magántulajdonon alapuló termelés anyagi, műszaki, személyi feltételeit, kivezetheti a mezőgazdaságot, az országot a válságból. +++
1990. szeptember 29., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|