Rendszerváltás és az MTI

	VMDK első kongresszusa (1.rész)
B.Walkó György, az MTI tudósítója jelenti: Ada, 1990. szeptember 29. szombat (MTI-tud.) - A bácskai Adán a 20 ezres, túlnyomórészt magyarok lakta Tisza-parti városban szombaton megtartotta első kongresszusát a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, amely hat hónappal ezelőtt történt megalakulása óta sokszorosára növelte taglétszámát, s a jugoszláviai politikai élet egyik befolyásos tényezőjének számít. A szervezet a kongresszuson elfogadta a VMDK programját, összegezte a választással kapcsolatos feladatokat. Szerbiában decemberben tartják meg a háború utáni első szabad választást. Ágoston András elnök beszámolójában visszatekintett a jugoszláviai magyarság nehéz sorsára, hangsúlyozva, hogy a királyi Jugoszlávia bár nem bánt kesztyűs kézzel a jugoszláviai magyarokkal, mégis viszonylag jobb feltételeket biztosított, s akkor összehasonlíthatatlanul gazdagabb volt a magyarság közösségi élete. A magyar nemzetiség nagy problémái az ötvenes évek második felében kezdődtek, s 1961-től kezdve rohamosan romlott a helyzet. Ebben az időben lett nacionalistagyanússá az, aki például nem helyeselte a magyar iskolák helyett a területi iskolákat, vagy aki visszakívánta az egynyelvű művelődési egyesületeket. Ágoston András hangsúlyozta, hogy az 1974-es alkotmány már katasztrófális hatással volt, mivel ,,az államiság illuzióját kergető tartományi vezetés szinte teljesen visszaszorította a magyarság nemzeti tudatát, s börtönbüntetést kapott az, aki például ki merte jelenteni, hogy Magyarországot anyaországnak tartja,,. A beszámoló mindamellett rámutatott, hogy az új vezetés ahelyett, hogy gyógyírt hozott volna a sebekre, inkább mélységes felháborodást keltett a magyarok körében a különböző állásfoglalásokkal. Nem tartjuk megfelelőnek azokat a lépéseket, amelyeket a szerb vezetés tett 1988-ig, és semmitmondónak, általánosnak ítéljük azokat a nézeteket, amelyeket a kommunisták utódpártja a kisebbségekkel kapcsolatban programjába iktatott. Mindaddig, amíg nem kerül sor érdemleges állásfoglalásra a személyi elven alapuló kisebbségi önkormányzat, a magyar iskolák, a Magyarságkutató Intézet kérdésében, az uralkodó Szocialista Párttal való viszonyunkat nem mondhatjuk kielégítőnek. (folyt.) 1990. szeptember 29., szombat 17:51
Vissza »

	VMDK első kongresszusa (2.rész)
Bennünket - állapítja meg Ágoston András, - akkor vesznek komolyan, ha következetesen, megalkuvás nélkül tudjuk megfogalmazni követeléseinket. Vékás János alelnök beszámolójában szervezési kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy nem csupán a választásokra mozgósítottak, ennél szorosabb szervezési modellt követtek. Tavaly decemberben még csak néhány ember foglalt állást a vajdasági magyarság megszervezése mellett. Egy hét alatt már százra nőtt a létszám, s március 31-én a doroszlói alakuló tanácskozáson mintegy 6500-an vettek részt, őket tekintik alapíttó tagoknak. Jelenleg már jóval 20 ezer fölött jár a taglétszám. A VMDK kezdeményezi, hogy jőjjön létre egy jugoszláviai magyar dokumentációs központ, szó van arról, hogy a mozgalom részvénytársaságot hozhatna létre. Két változat létezik - mondta Vékás János. - Ha Szerbia csatlakozik a demokratikus folyamatokhoz, akkor lehetővé válik egy kisebbségi önkormányzat, ha nem, akkor be kell rendezkedni egy kisebbségi önfinanszírozásra. Nem magyar területi autonómiát szorgalmaznak, hanem személyi elven alapuló autonómiát, mivel a magyarság szétszórtsága miatt mintegy egyharmada lehetne csak részese a területi elv alapján létrejövő autonómiának. Hódi Sándor alelnök szintén a személyi elven alapuló kisebbségi önkormányzat mellett foglalt állást, s a kollektív jogok biztosítását, esélyegyenlőséget, az anyanyelv szabad használatát sürgette. Külön kiemelte, hogy a kétnyelvűség legyen kötelező a magyarok lakta vidékeken a hivatalos életben, s hogy tegyék zökkenőmentessé a külföldi diplomák honosítását. Állást foglalt a tájékoztatási monopólium megtörése, a szabad vallásgyakorlat, az egyházi ünnepek szabad megtartása mellett, szorgalmazta, hogy állítsák vissza az anyaság megbecsülését. A program vitájában többen szorgalmazták, hogy idén emlékezzenek meg az 1944-es vajdasági népirtás áldozatairól, s hozzák nyilvánosságra az áldozatok listáját, illetve azok neveit, akik törvénytelenül végeztek velük. Forró Lajos kanizsai küldött leszögezte: semmilyen közösséget nem vállalnak a magyar fasiszták 1941-1942-es szörnyű bűneivel, de azokat sokszor megbosszulták már, s a bosszúállók ma is úgy viselkednek, mintha a számlákat még nem egyenlítették volna ki. (folyt.) 1990. szeptember 29., szombat 18:19
Vissza »

	VMDK első kongresszusa (3.rész)
Azt emlegetik, hogy a vajdasági magyarság veszélyezteti a többségi szerbeket, külön jogokra formál igényt. Forró Lajos leszögezte, hogy egységes Jugoszláviát és Szerbiát akarnak a magyarok, de nem mint másodosztályú állampolgárok. ,,Átéltük a primitív kommunizmust, most a primitív antikommunizmussal kell szembenézni,, - mondotta a kanizsai küldött. Hegedüs László azt szorgalmazta, hogy a VMDK használja ki a televíziós kultúrában rejlő lehetőséget, s egyúttal sürgette, hogy teremtsék meg a budapesti, a zágrábi, s a bukaresti tévé vételének lehetőségét egy átjátszó adó létrehozásával. Bálint Nándor a beolvasztási politika egyik megnyilvánulásaként említette a szabadkai színház szétzüllesztését. Külön kitért a Magyar Szó elleni propagandahadjáratra, s hangoztatta, ha leváltják a jelenlegi főszerkesztőt, Csorba Zoltánt, azonnal visszamondja előfizetését, pedig a lap 1944 óta már ,,családtagna,, számít otthonában. Többen szorgalmazták, hogy a szervezet emlékezzen meg október 6-ról. Zomborban már el is fogadtak egy tervet a 48-as honvédsírok rendbetételéről, valamint arról, hogy megemlékeznek a város szülöttéről, Schweidel József vértanúról. Dudás Károly a szabadkai színház magyar tagozatának visszaállításával kapcsolatban elmondta, hogy nem vették figyelembe az aláírásgyüjtést, amelynek során 20 ezer lakos kérte a színház létrehozását. Dr. Körmendi Ferenc fizikus professzor, felháborodottan tiltakozott amiatt, hogy a színház magyar tagozatának visszaállítását azzal utasítják el, hogy a vajdasági földművesek nem elég műveltek a szabadkai színházhoz. Az adófizetéshez vajon elég műveltek? - tette fel a kérdést Körmendi, majd hozzáfűzte: számára az egyik legszomorúbb dolog az, hogyan használják a nemzetiség vagy kisebbség fogalmát. Erre - mondotta - humánus társadalomban egyáltalán nem lenne szükség, elegendő lenne, ha valaki pusztán magyar, szerb, vagy más nemzethez tartozó állampolgár. Azok a személyek pedig, akik a szabadkai színházzal kapcsolatos magyarázatokat megfogalmazzák, nem tekinthetők vezetőknek, mivel kisajátították a vezetést, saját magukat bízták meg. (folyt.) 1990. szeptember 29., szombat 18:54
Vissza »

	VMDK első kongresszusa (4.rész)
A kongresszuson a kért változtatásokkal elfogadták a dokumentumokat, majd az esti órákban a vezetőség megújításával folytatódott a tanácskozás. A tanácskozáson megjelent Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés mozgalom vezetője, aki meghatottan üdvözölte a kongresszus résztvevőit. Nagy érdeklődéssel fogadták Antun Skederovics szavait, aki a vajdasági horvátok demokratikus szervezetének üdvözletét tolmácsolta. Nagy tapssal köszöntötték a kongresszuson Őszi István belgrádi nagykövetet, s Zalatnai István kormányfőtanácsost, aki rövid beszédben méltatta a VMDK szerepét. Ott volt a kongresszuson Fehér Csabáné Tamás Judit, az MDF kisebbségi irodájának munkatársa, valamint a miniszterelnöki hivatal több munkatársa. +++ 1990. szeptember 29., szombat 18:57
Vissza »