Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek - 1.
London, 1990. szeptember 29. (BBC, kora reggeli híradás) - A Biztonsági Tanács öt állandó tagjának külügyminiszterei összeültek, hogy megtárgyalják az Öbölmenti helyzetet. A jelentések szerint, azon az állásponton voltak, hogy a szankciók eredményeként egyelőre nem tapasztaltak rugalmasságot Irak részéről. Az öt ország: az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína úgy döntött, hogy a büntető intézkedések hatásához még időt kell adni. Ugyanakkor jelezték, hogy a kérdésben egyelőre további határozat meghozatal nem vetődött fel. Illetések szerint, a külügyminiszterek visszautasítják Szaddam Husszeinnak azon törekvéseit, hogy Kuvaitból történő kivonulását az arab-izraeli konfliktus rendezéséhez kösse. Bush elnök egyes jelentések szerint azt fontolgatja, hogy az ENSZ-nek esetleg további határozatokat kell hoznia Irakról. Ámbár, ez nem várható azonnal. Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Scowroft azt mondotta: az elnök úgy lehet, olyan határozat elfogadását szeretné elérni, mely kimondottan azt tartalmazza, hogy a válság katonai eszközök bevetésével is megoldható. De ezt nem kivánja még felvetni a jövő hét elején, amikor az ENSZ-be látogat. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó sajtóértekezleten nyilatkozott azután, hogy Bush elnök találkozott a kuvaiti emirrel, aki a Kuvaitban kialakult rettentes állapotokról tájékoztatta őt. Ami csak mozgatható - mondotta - azt Irakba viszik. A csecsemőket kivették az inkubátorokból, a betegek életmentő készülékeit kikapcsolták, hogy a berendezéseket Bagdadba vigyék. A kuvaiti állampolgárokat arra kényszerítik, hogy elmeneküljenek, s az országot most irakiakkal népesítik be. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadótól megkérdezték; miként teheti meg az Egyesült Államok, hogy a szankciók eredményességére vár, miközben Kuvait életét szétzilálják? A nemzetbiztonsági tanácsadó azt válaszolta; hogy a lépések menetrendjét érinti mindaz ami ott történik, s el kell majd dönteni, hogy esélyt adnak-e továbbra is arra, hogy a helyzetet békés eszközökkel meglehet-e oldani. Csaknem két hónappal azután, hogy az iraki csapatok megtámadták és megszállták Kuvaitot, az ország állampolgárainak és az ott rekedt külföldieknek, a jelenetések szerint, egyre rosszabbra fordul a sorsa. (folyt.) 1990. szeptember 29., szombat
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A BBC-vel telefonon érintkezésbe lépett két személy arról számolt be, hogy a lakosság félelemben él. Az alapvető fogyasztási cikkek megfogyatkoztak és akadoznak a szolgáltatások. Egyikük, egy kuvaiti állampolgár elmondotta, hogy nem tud élelmet vásárolni családja számára. A másik, egy brit férfi, aki a bujkálást választotta - helyzetét a börtönléthez hasonlította. Washingtonban egy külügyminisztériumi szóvívő szólt arról, hogy Kuvaitban az iraki csapatok házról, házra haladva kutatnak nyugatiak után. Ez pedig - mint mondotta - a nemzetközi normák durva megsértésével egyenlő. New York-ban ma nyílik meg az a találkozó, ahol a világ vezetői az ínségben élő gyermekek helyzetét vitatják meg. Még soha nem tartottak ilyen nagy részvételi aránnyal megrendezett konferenciát. Több mint 70 ország állam és kormányfőjét várják New Yorkba. Többek között, Bush elnököt és Margaret Thatcher miniszterelnököt. A konferenciát az ENSZ Gyermekalapítványa készítette elő. S a szervezők azt remélik, sikerül olyan akciótervet elfogadni, mely az elhanyagolt és rossz bánásmódban részesített gyermekek megsegítését tűzi ki céljául. Naponta 40 ezer gyermek hal meg olyan okokból kifolyólag, melyek megelőzhetők lennének. Kazahsztánban, a Szovjetunió második legnagyobb köztársaságában a keleti területeket környezetvédelmi katasztrófával súlytott övezetté nyilvánították. Két héttel ezelőtt a Mongóliával határos vidéken robbanás történet egy nukleáris fűtőanyag feldolgozó üzemben. Emiatt mérges gázfelhő jutott a légkörbe, amely beszennyezett egy ottani várost. A szovjet hatóságok mostanára elismerték, hogy derilium (sic ) tartalmú gáz jutott a levegőbe. A derilium mérgező szén. De a hatóságok szerint gázok még a levegőben nem ionizálódtak. Kazahsztán elnöke sürgette, hogy külföldi tudósok bevonásával folytassanak le független vizsgálatot. Bejelentette továbbá, hogy az érintett területen élő lakosok kártérítést követelnek egészségük megkárosodása miatt. Gorbacsov elnök magasbeosztású tanácsadóival arról a tervről tárgyalt, melynek értelmében többmint 500 üzemet az olyannyira szükséges fogyasztási cikkek, élelmiszerek és orvosi felszerelések gyártására kellene átálítani. A cél az, hogy mindezen árucikkek termelését megkétszerezzék a következő ötévben. (folyt.) 1990. szeptember 29., szombat
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Ismeretes, hogy hétfőn a Legfelső Tanács különleges jogokkal ruházta fel Gorbacsov elnököt, hogy létrehozhassa a piacgazdálkodási rendszert, miután a képviselőknek nem sikerült reformprogramról megállapodniuk. Ramiz Alia, Albánia államelnöke beszédett mondott New York-ban az ENSZ-közgyülésén. A hatvanas évek eleje óta most első ízben jár albán államfő külföldön. Kijelentette, hogy Albánia szeretne csatlakozni az Európában kibontakozó folyamatokhoz, S az Európai Biztonsági Konferencia novemberben sorra kerülő csúcstalálkozóján szeretné teljesjogú tagságot élni. Hozzáfűzte, Albáni kész a szervezet által előírt kötelezettségekből fakadó szellemben eljárni. S idetartozik az emberi jogok mégteljesebb mérvű betartása. Az amerikai Külügyminisztérium pozitívnak minősítette Alia elnök felszólalását. De kijelentette, egyelőre túl korai lenne még Albániát az Európai Biztosnági Értezelet teljesjogú tagjai közé sorolni. Felszólalásában Alia elnök Szerbiát azzal vádolta, hogy módszeres népírtást hajt végre Jugoszlávia déli tartományában, Koszovóban, ahol a lakosság többségét albán nemzetiségüek alkotják. A jugoszláv elnök, Boriszláv Jovics nem sokkal Alia elnök után kapott szót. A korábban megírt szövegtől eltérve felrótta az albán elnöknek, hogy leplezetlen támadást intézett Jugoszlávia területi szuverenitása ellen. Kifejtette, hogy kizárólag az albán szeparatisták okolhatók, amiért az albán közösség konfliktusba keveredett a koszovói központi hatóságokkal. Az ENSZ-közgyülésén éles szóváltásba keveredett India és Pakisztán képviselője is. Pakisztán külügyminiszterre azzal vádolta Indiát, hogy Kasmír indiai fennhatóság alatt lévő részében durván megsértik az emberi jogokat. Azt mondotta, többezer személyt öltek vagy sebesítettek meg, illetőleg börtönöztek be. India külügyminisztere beszédének újraírására kényszerült, hogy visszaverjek a vádakat. Az indiai külügyminiszter Pakisztánt vádolta, hogy végtelen emberi szenvedést zúdít a lakosságra azzal, hogy mint Kasmírban, mind pedig Pandzsábban támogatja a szakadárokat. Kijelentette: a két ország között javulhatnának a kapcsolatok, ha Pakisztán felhagyna azzal, hogy beavatkozik India ügyeibe. +++ kl ( Nem volt sajtószemle ) 1990. szeptember 29., szombat
Vissza »