|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Zavaros a magyar közélet
"A magyarok többsége nem találta
helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült
az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom
osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig.
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az
értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott
osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy
része.
Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok
keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak,
az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek
tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt
élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de
nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."
|
|
|
|
|
|
|
Hruscsov - újabb ,,emlékira,, részletek
|
New York, 1990. szeptember 24. hétfő (Reuter) - Fidel Castro
kubai vezető 1962-ben, a karibi válság idején azt javasolta Nyikita
Szergejevics Hruscsovnak, a Szovjetunió akkori első emberének, hogy
Moszkva ne vonja ki a Kubában telepített nukleáris rakétáit, hanem
azokkal támadja meg az Egyesült Államokat - olvasható Hruscsov most
nyilvánosságra hozott újabb visszaemlékezéseiben.
Hruscsov 1964-es bukása után mondta magnóra emlékeit. A Der Spiegel ezekből részleteket közölt a hetvenes években. Az egész felvételt eddig a család nem hozta nyilvánosságra, de októberben a teljes szöveg megjelenik ,,Hruscsov emlékei: a glasznoszty magnószalagok,, címmel. A készülő kötetből a Time cimű amerikai hetilap közölt legujabb számában részleteket.
A karibi válságot az robbantotta ki, hogy a Szovjetunió 42 darab nukleáris rakétát telepített az egyébként sulyosan fenyegetett Kubában. Amikor az amerikai titkosszolgálat ezt felderítette és Washington a rakéták leszerelését követelte Moszkvától, Castro azt javasolta Hruscsovnak, hogy a rakétákkal mérjenek megelőző csapást az Egyesült Államokra. Ezekkel a fegyverekkel el lehetett volna pusztítani New Yorkot, Washingtont és Chicagót. A szovjet vezető azonban, miután biztosítékokat kapott az amerikai kormánytól, hogy az Egyesült Államok nem követ el újabb inváziót Kuba ellen, a rakéták kivonása mellett döntött. (A CIA egy évvel korábban súlyos kudarcba fulladt inváziót szervezett és hajtott végre a kubai Disznó-öbölben.)
A rakétaválság idején az Egyesült Államok teljes tengeri blokádot rendelt el Kuba körül. A szovjet vezetés azonban parancsot adott a szovjet teherszállító és az azokat kisérő hadihajóknak, hogy ne vegyék figyelembe az amerikai hadihajók megállásra felszólító jelzéseit.
Az újabb Hruscsov-,,emlékiratokban,, többek között az is szerepel, hogy Sztálin a II. világháború idején szovjet területeket ajánlott fel Hitlernek a békéért cserében. Erre a javaslatra azonban semmilyen választ nem kapott.
Hruscsov arról is szól, hogy Sztálin egy alkalommal meleg szavakkal méltatta a Rosenberg házaspárt, akiket az Egyesült Államokban biróság elé állítottak és kivégeztek azzal a váddal, hogy elárultak atomtitkokat a Szovjetuniónak. Sztálin nem részletezte, hogy mire gondol, csak annyit mondott: Julius és Ethel Rosenberg nagyon speciális segítséget nyújtott nekünk az atombomba elkészítésének felgyorsításában - idéz a Time a visszaemlékezésekből.+++
1990. szeptember 24., hétfő 09:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|