Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › szeptember 29.
1989  1990
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Zavaros a magyar közélet

"A magyarok többsége nem találta helyét abban az országban, ahol majd mindenki ingázásra kényszerült az életben maradásért. Ingázott az osztály nélküli társadalom osztályharcos fergetegeiben egyik hazugságszigettől a másikig. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a munkásság söpredékéből, az értelmiség erkölcstelen szegénylegényeiből verbuválódott osztályharcosok bukása után tudatzavarban szenved az ország nagy része. Mindenki keresi a helyét, keresi új azonosságát. Az új pártok keresik önmagukat, keresik az utat, amelyen követőkre számíthatnak, az emberek pedig keresik azt a pártot vagy csoportot, amelynek tagjai között a legkényelmesebben érzik magukat. Legkönnyebb a volt élcsapat tagjainak: ők legfeljebb másként hazudnak mint korábban, de nekik kifejezett céljuk önmaguk és szerzeményeik átmentése."

Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (1. rész)

1990. szeptember 20., csütörtök - Az Állami Számvevőszék csak részben elégedett azzal, ahogy az Országgyűlés, illetve a kormány a szervezet jelentéseit hasznosítja. Jóllehet egyes miniszterek, minisztériumok már elismerték a számvevőszék munkájának hasznosságát, s jelentéseik alapján intézkedéseket is javasoltak, az Országgyűlés bizottságai az eddigi több mint húsz vizsgálati anyagból még egyet sem vitattak meg - jelentette ki Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján a Parlamentben.


Az Állami Számvevőszék elismerte, hogy az Országgyűlésnek
valóban számos fontos kérdésről kellett döntenie, nehezményezte
viszont, hogy gazdasági kérdésekkel a plénum ,,istenigazából,, még
nem foglalkozott. Tudomása szerint jelentéseiket a pártok
frakcióvezetői is megkapják, az azonban kétséges, hogy a vizsgálati
anyagok eljutnak-e a pártok szakértőihez. Hagelmayer István
kijelentette, hogy elemzéseik nyilvánosságra kerülését az
elmondottak miatt bizonytalannak érzi, ezért úgy döntöttek: havonta
sajtótájékoztatón ismertetik vizsgálataik eredményét, egy
könyvkiadóval tárgyalnak arról is, hogy a jelentéseket publikálja.
Véleménye szerint az ellenzéki pártok a parlamenti vitákban időnként
tárgyszerűbbek lehetnének, ha e vizsgálati anyagokra támaszkodnának.

    Az Állami Számvevőszék első beszámoló jellegű
sajtótájékoztatóján Kovács Árpád főcsoportfőnök, az állami
vállalatok vagyonkihelyezési és átalakulási tevékenységének
ellenőrzéséről szólt. Elmondta, hogy ma a tulajdonos, a felelős
gazda hiánya okozza azokat a gondokat, amelyek a privatizáció
egészét kedvezőtlen megvilágításba helyezik. Érzékelhető az is, hogy
a mostani helyzet a régi vállalati vezetőréteg érdekeinek is
megfelel, mert az átalakult szervezetekben a korábbi pénzügyi
problémák átmenetileg oldódtak, illetve részben az állam kárára
rendezhetők. E vezetői körben tehát nem érdek, hogy tényleges
tulajdonváltás menjen végbe.

    Kovács Árpád szólt arról, hogy a számvevőszék a vállalatok
társaságalapítási tevékenységét az Állami Vagyonügynökség 1990
márciusi megalakulásáig ellenőrizte: összesen 934 társaság alapítási
körülményeit elemezte. Megállapításaik szerint a vállalatok az
átalakulási törvény hatályba lépését követően is a társasági törvény
alapján módosították szervezeteiket. A minisztériumi alapítású
vállalatok körében a belföldi magánszemélyek befektetése csekély
mértékű, a tanácsi alapítású vállalatok között természetes személyek
100-200 ezer forintos saját vagyona is működik. (folyt.köv.)



1990. szeptember 20., csütörtök 15:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (2. rész)


A főcsoportfőnök annak a véleményének adott hangot, hogy az állami
tulajdon lebontása hosszabb ideig tartó, nem kampányszerűen
levezényelhető folyamat. A privatizáció lebonyolítására olyan jogi,
infrastruktúrális háttérre van szükség, amely e problémakört teljes
komplexitásában kezeli. Az állam privatizációs politikájának
kidolgozása és elfogadása után elkerülhetetlennek tűnik egy átfogó -
jogi és közgazdasági szemléletet egyaránt megtestesítő törvény
megalkotása, vagy az eddigi szabályozások kedvező elemeinek egységes
szerkezetbe foglalása.

    Fekete Imréné főcsoportfőnök-helyettes az új Nemzeti Színház
felépítését szolgáló pénzforrások ellenőrzését ismertette. Mint
mondta: a számvevőszék megkülönböztetett figyelmet fordított a
közadakozásból és a nyilvánosan meghirdetett akciókból összegyűjtött
pénzek kezelésére, értékmegőrzésére. Az ellenőrzés több mint negyed
évszázadot fogott át. Szólt arról, hogy az állami költségvetésből
eddig hozzávetőlegesen 140-150 millió forintot fordítottak a színház
létesítésével kapcsolatos munkákra. A kiadások nagyobb hányadát a
majdani létesítmény szempontjából hasznosíthatatlannak ítélte.
Kitért arra is, hogy kellően át nem gondolt, következetesen végig
nem vitt döntések jellemezték a folyamatot, a határozatok
végrehajtásához ugyanis általában hiányoztak a pénzügyi feltételek
és a szükséges határozottság. A méltatlan huzavona sikertelenségre
ítélte az állampolgárok áldozatvállalását.

    Elmondta, hogy az új Nemzeti Színház felépítésére társadalmi
gyűjtésből, közadakozásból, különféle akciók bevételeiből ez év
májusáig 228 millió forint gyűlt össze. Kamathozadékaival együtt az
adományok összege ez év végéig 448 millió forintra nő, ebből azonban
a mai árakon a színház költségeinek csak 3-4 százaléka fedezhető. A
beruházás előkészítése során gyakran megszegték az alapvető állami
előírásokat, jogszabályokat, a számviteli és pénzügyi rendet. A
tapasztalt hiányosságot miatt az Állami Számvevőszék a személyes
felelősség kivizsgálását kezdeményezte az illetékes minisztériumnál.
Az Állami Számvevőszék egyébként javasolja a kormánynak, hogy a
színház ügyében hozzon végleges döntést, ettől függően, vagy
határozott, pénzügyileg is alátámasztott intézkedéseket kell tenni
az építés érdekében, vagy gondoskodni kell a beruházás szabályszerű
lezárásáról.

    Fekete Imréné ezt követően a Hungaroring építésére és
üzemeltetésére fordított összegek ellenőrzéséről szólt. Az Állami
Számvevőszék vizsgálata megállapította, hogy a Hungaroringre, a
vállalati ráfordításokkal együtt, ez év végéig összesen több mint
egy milliárd forintot fordítanak. (folyt.köv.)



1990. szeptember 20., csütörtök 15:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (3. rész)


A költségvetési források elérik a 800 millió forintot, ami a
tervezettnek több mint négyszerese. E nagy mértékű többletet a
beruházás megfelelő előkészítésének hiánya, a beruházási költségek
nagy arányú alultervezése, a teljesítések ellenőrzésének
hiányosságai okozták. A vizsgálat megállapította azt is, hogy az
állami költségvetésből igényelt pénzforrások csaknem 70 százaléka
szabálytalan volt. Mindezekért a számvevőszék a személyi felelősség
megállapítását tartja szükségesnek. Ez esetben is az illetékes
miniszterhez fordul. A főcsoportfőnök-helyettes kitért arra is, hogy
a ráfordítások a Hungaroringen eddig nem térültek meg, az ország -
idegenforgalomban jelentkező - közvetett haszna legfeljebb
becsléssel valószínűsíthető. A számvevőszék egyetért a kormánynak a
veszteséges gazdálkodás megszüntetése érdekében időközben hozott
határozatával, de elengedhetetlennek tartja az állami vagyon
megtérülését.

    Kérdésekre válaszolva Hagelmayer István elmondta: a számvevőszék
nem kapott hivatalos felkérést Soós Károly Attila SZDSZ-es
képviselőtől az általa szabálytalannak vélt ,,kormányzati
ügyletre,, , a költségvetés módosításának eltitkolása tárgyában.
Hagelmayer István szerint a kormány etikusabban járt volna el, ha
előzetesen közli szándékát a Parlamenttel. Emiatt a kormány bizonyos
mértékben elmarasztalható, s a jövőben akkor cselekszik jól, ha
legalább a költségvetési bizottságot tájékoztatja. (MTI)



1990. szeptember 20., csütörtök 15:27


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD